Your browser doesn't support javascript.
Show: 20 | 50 | 100
Results 1 - 20 de 72
Filter
Add filters

Document Type
Year range
1.
BMC Public Health ; 21(1): 2317, 2021 12 23.
Article in English | MEDLINE | ID: covidwho-1582082

ABSTRACT

BACKGROUND: The willingness to get COVID-19 or seasonal influenza vaccines has not yet been thoroughly investigated together, thus, this study aims to explore this notion within the general adult population. METHODS: The responses of 840 Hungarian participants were analysed who took part in a nationwide computer-assisted telephone interviewing. During the survey questions concerning various demographic characteristics, perceived financial status, and willingness to get the two types of vaccines were asked. Descriptive statistics, comparative statistics and word co-occurrence network analysis were conducted. RESULTS: 48.2% of participants were willing to get a COVID-19 vaccine, while this ratio for the seasonal influenza was only 25.7%. The difference was significant. Regardless of how the participants were grouped, based on demographic data or perceived financial status, the significant difference always persisted. Being older than 59 years significantly increased the willingness to get both vaccines when compared to the middle-aged groups, but not when compared to the younger ones. Having higher education significantly elevated the acceptance of COVID-19 vaccination in comparison to secondary education. The willingness of getting any type of COVID-19 vaccine correlated with the willingness to get both influenza and COVID-19. Finally, those who were willing to get either vaccine coupled similar words together to describe their thoughts about a COVID-19 vaccination. CONCLUSION: The overall results show a clear preference for a COVID-19 vaccine and there are several similarities between the nature of willingness to get either type of vaccine.


Subject(s)
COVID-19 , Influenza Vaccines , Influenza, Human , Adult , COVID-19 Vaccines , Cross-Sectional Studies , Humans , Hungary , Influenza, Human/prevention & control , Middle Aged , SARS-CoV-2 , Seasons , Vaccination
2.
Geroscience ; 43(5): 2205-2213, 2021 10.
Article in English | MEDLINE | ID: covidwho-1575703

ABSTRACT

Data suggests that favipiravir (FVP) could be used against SARS-CoV-2. Our aim was to investigate the role of FVP in COVID-19 treatment. A prospective sequential cohort study was performed among adults hospitalized at our center between March and August 2020 with moderate-to-severe, PCR-confirmed COVID-19. For diagnosis and severity, ECDC and WHO definitions were utilized. Patients were screened for inclusion by a priori criteria and included in the FVP cohort if standard-of-care (SOC) + FVP or the non-FVP cohort if SOC ± other antivirals without FVP were administered for > 48 h from diagnosis. Treatment allocation was done per national guidelines, based on severity and drug availability. Primary endpoint was disease progression, a composite of 14-day all-cause death, need for mechanical ventilation, or immunomodulatory therapy. The impact of FVP exposure on disease progression was analyzed by binomial logistic regression. In all, 150 patients were included, 75 in each cohort. Disease progression (17/75, 22.7% vs. 10/75, 13.3%, p = 0.13), 14-day all-cause death (9/75, 12.0% vs. 10/75, 13.3%, p = 0.8), and need for mechanical ventilation (8/75, 10.7% vs. 4/75, 5.3%, p = 0.22) were similar, while immunomodulatory therapies were required more frequently among patients receiving FVP (10/75, 13.3% vs. 1/75, 1.3%, p < 0.01). The use of favipiravir was not retained as a protective factor against disease progression in multivatiate analysis. Time to antiviral therapy from PCR positivity, disease severity, need for oxygen supportation, and ICU admittance rates did not differ statistically between cohorts. In this study, favipiravir did not seem to positively affect disease progression.


Subject(s)
COVID-19 , Amides , COVID-19/drug therapy , Cohort Studies , Disease Progression , Humans , Hungary , Prospective Studies , Pyrazines , SARS-CoV-2 , Treatment Outcome
3.
Int J Environ Res Public Health ; 18(24)2021 12 10.
Article in English | MEDLINE | ID: covidwho-1572451

ABSTRACT

BACKGROUND: High school education took place in the form of distance learning during SARS-CoV-2 pandemic worldwide, including Hungary. Decreased physical activity and an increase in inactive behaviours may lead to an increased risk of obesity, diabetes, and cardiovascular disease. AIM: Our study targeted changes in physical activity (aerobic exercise, muscle strengthening) and screen time in adolescents and young adults during the pandemic. METHODS: High school students were interviewed in 66 public schools in 37 Hungarian cities (N = 2508). Survey items on physical activity and screen time were derived from the WHO Health Behaviour of School-aged Children Survey and the Centers for Disease Control Youth Risk Behavior Survey. A 2 × 2 factorial ANCOVA was used to test the effects of gender (male vs. female) and/or age (adolescents vs. young adults) on the reported changes in physical activity and screen time before and during lockdown (covariate: BMI Z-score). RESULTS: The majority of the cohort indicated less physical activity. Aerobic and muscle-strengthening type of exercises significantly decreased, and screen time increased during distance education. Male individuals showed a higher decrease in the level of aerobic exercise, and young adults reported a higher increase in the time spent in front of the screen.


Subject(s)
COVID-19 , Education, Distance , Adolescent , Child , Communicable Disease Control , Exercise , Female , Humans , Hungary/epidemiology , Male , Pandemics , SARS-CoV-2 , Schools , Screen Time , Students , Young Adult
4.
Orv Hetil ; 162(43): 1717-1723, 2021 10 24.
Article in Hungarian | MEDLINE | ID: covidwho-1566576

ABSTRACT

Összefoglaló. Bevezetés: A COVID-19-világjárvány betegellátásra gyakorolt hatása hazánkban is jelentos. A vérellátást nehezítette a járványügyi intézkedések következményeként a véradási események elmaradása, a csökkent véradási hajlandóság, továbbá a nehezen megítélheto vérkészítményigény . A "Patient Blood Management" irányelveinek az orvosi gyakorlatban történo egyre szélesebb köru alkalmazása elosegíti az optimális vérkészítmény-felhasználást a transzfúziók lehetoség szerinti elkerülésével. Célkituzés és módszer: Vizsgálatunk célja a Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központjának Janus Pannonius Klinikai Tömbjében a vérkészítmény-felhasználás változásainak felmérése volt a 2020. év elso öt hónapjában. Eredmények: A járványügyi intézkedéseket követo idoszakban szignifikánsan csökkent a hospitalizált betegeknek (34,08%), a transzfúziót igénylo betegeknek (39,69%) és a felhasznált vörösvérsejt-készítményeknek (46,41%) a száma, valamint az egy betegre jutó felhasznált vörösvérsejt-koncentrátum átlaga (2,61-rol 1,97-re) is. Közel 30%-os arányban csökkent a felhasznált friss fagyasztott plazma egységeinek és a thrombocytakoncentrátumoknak a száma is. Következtetés: A szigorú korlátozások életbe léptetését követoen a nehézségek ellenére sikerült elegendo mennyiségu vérkészítményt biztosítani a betegeknek. Az Országos Vérellátó Szolgálat Pécsi Regionális Vérellátó Központja munkatársainak és a klinikusok erofeszítéseinek köszönhetoen a vérkészítményigény és -kínálat között új egyensúly alakult ki, mely megfelelo ellátást biztosított a feltétlenül szükséges transzfúziók kivitelezéséhez. Orv Hetil. 2021; 162(43): 1717-1723. INTRODUCTION: The impact of COVID-19 pandemic on patient care is pronounced also in Hungary. Blood supply was hindered by the reduction of public blood donation events, the reduced willingness to donate, and the difficult predictability of blood product demand as a result of the epidemiological regulations. The wider application of Patient Blood Management guidelines in the medical practice will promote optimal blood product utilization by avoiding transfusions where possible. OBJECTIVE AND METHOD: The aim of our study was to assess the changes in the usage of blood products in the first five months of 2020 at the Clinical Center of the University of Pécs, Janus Pannonius Clinical Building. RESULTS: In the period following the epidemiological measures, we found reduction in the number of hospitalized patients (34.08%), in the number of patients requiring transfusion (39.69%) and in the number of red blood cell products used (46.41%). The number of transfused red blood cell concentrates per patient was also significantly reduced (from 2.61 to 1.97) in this period. The number of transfused fresh frozen plasma units and platelet concentrates also decreased by approximately 30%. CONCLUSION: After the implementation of the strict restrictions, despite the difficulties, it was possible to provide patients with sufficient blood products. Due to the efforts of both the Regional Blood Transfusion Center of Pécs of the Hungarian National Blood Transfusion Service and of the clinicians, a new balance was established between the demand and the supply of blood products, which provided adequate care for the necessary transfusions. Orv Hetil. 2021; 162(43): 1717-1723.


Subject(s)
COVID-19 , Pandemics , Humans , Hungary , SARS-CoV-2
5.
Seizure ; 94: 136-141, 2022 Jan.
Article in English | MEDLINE | ID: covidwho-1550074

ABSTRACT

BACKGROUND: Studies examining epilepsy as a COVID-related death risk have come to conflicting conclusions. Our aim was to assess the prevalence of epilepsy among COVID-related deaths in Hungary. METHODS: Each COVID-19 infection case is required to be reported on a daily basis to the National Public Health Center of Hungary. This online report includes the beginning and end of the infection, as well as information on comorbidities. Death during infection is regarded as COVID-related. The anonymized data of each deceased patient are published on an information website (www.koronavirus.gov.hu) and provides up-to-date information on each patient with the date of death, the patient's sex, age, and chronic illness. RESULTS: There were 11,968 patients who died of COVID-19 in Hungary between 13 March 2020 and 23 January 2021. Among 11,686 patients with no missing values for comorbidities, 255 patients had epilepsy (2.2%). Epilepsy was much more common among those who died at a young age: 9.3% of those who died under the age of 50 had epilepsy, compared with only 1.3% in those over the age of 80. The younger an age group was, the higher was the prevalence of epilepsy. CONCLUSION: Patients who died of COVID-19 under the age of 50 were 10 to 20 times more likely to have epilepsy than what would have been expected from epidemiological data. Our results highlight the need for increased protection of young people with epilepsy from COVID-19 infection and the development of a vaccination strategy accordingly.


Subject(s)
COVID-19 , Epilepsy , Adolescent , Child , Epilepsy/epidemiology , Humans , Hungary/epidemiology , Prevalence , SARS-CoV-2
6.
J Med Virol ; 93(12): 6660-6670, 2021 Dec.
Article in English | MEDLINE | ID: covidwho-1544317

ABSTRACT

With the wide spread of Coronavirus, most people who infected with the COVID-19, will recover without requiring special treatment. Whereas, elders and those with underlying medical problems are more likely to have serious illnesses, even be threatened with death. Many more disciplines try to find solutions and drive master plan to this global trouble. Consequently, by taking one particular population, Hungary, this study aims to explore a pattern of COVID-19 victims, who suffered from some underlying conditions. Age, gender, and underlying medical problems form the structure of the clustering. K-Means and two step clustering methods were applied for age-based and age-independent analysis. Grouping of the deaths in the form of two different scenarios may highlight some concepts of this deadly disease for public health professionals. Our result for clustering can forecast similar cases which are assigned to any cluster that it will be a serious cautious for the population.


Subject(s)
COVID-19/epidemiology , Adolescent , Adult , Age Factors , Aged , Aged, 80 and over , Asthma/complications , COVID-19/etiology , Diabetes Complications/epidemiology , Female , Humans , Hungary/epidemiology , Lung Diseases/complications , Male , Middle Aged , Neoplasms/complications , Obesity/complications , Risk Factors , Schizophrenia/complications , Sex Factors , Young Adult
7.
Orv Hetil ; 162(46): 1831-1841, 2021 11 14.
Article in Hungarian | MEDLINE | ID: covidwho-1523487

ABSTRACT

Összefoglaló. A koronavírus-betegség (COVID-19) okozta közvetlen mortalitáson túl, a járvány közvetett úton is hatással lehet a hirtelen szívhalálra. Egyre növekvo számú közlemény foglalkozik a járványnak a hirtelen szívhalálra kifejtett közvetett hatásával. A kijárási korlátozások és az egészségügyi rendszerek átszervezése hozzájárulhatott ahhoz, hogy a járvány alatt mind a kórházon kívüli, mind a kórházon belüli szívhalál elofordulása megemelkedett. Közegészségügyi intézkedések, mint a korlátozások és a kórházak átszervezése, megváltoztathatják az egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférést, ezért hozzájárulhattak az elmúlt évben tapasztalt emelkedett számú szívmegálláshoz. Közleményünk célja a SARS-CoV-2-járvány hirtelen szívhalálra kifejtett hatására vonatkozó, a nemzetközi irodalomban jelenleg megtalálható tanulmányok összefoglalása, melyek a kórházon kívüli szívmegállás elofordulásának háromszoros emelkedésérol számoltak be a járványt megelozo évhez képest. Általánosságban elmondható, hogy a kórházon kívüli szívmegállás a járvány ideje alatt nagyobb gyakorisággal járt nem sokkolandó ritmussal, hosszabb ido telt el a mentok kiérkezéséig, alacsonyabb volt a szemtanú által megkezdett újraélesztés, a spontán keringés visszatérésének, valamint a kórházi elbocsátásnak a gyakorisága. A járványnak a kórházon belüli szívmegállásra kifejtett hatása kevésbé vizsgált az irodalomban. Míg a hirtelen szívhalált követo mortalitás néhány kutatásban jelentos emelkedést mutatott, addig máshol nem volt különbség a járványt megelozo idoszakhoz képest. A COVID-19-pandémia ideje alatt jelentosen megnövekedett kórházon kívüli és belüli szívmegállás hátterében a járványnak közvetett úton is szerepe lehet, a fertozés közvetlen hatása mellett. A túlélési lánc megbomlását számos helyen tapasztalták, ami hozzájárulhatott a kedvezotlen kimenetelhez. Mind a prehospitális, mind pedig a hospitális ellátás gyakorlatában bekövetkezo jelentos változások magyarázhatják a világ különbözo pontjain megfigyelt eltéréseket. Orv Hetil. 2021; 162(46): 1831-1841. Summary. The direct effect of COVID-19 on mortality through acute respiratory failure is well-established. However, there are a growing number of publications suggesting that the prevalence and outcome of sudden cardiac death may also be indirectly affected by the pandemic. Public health measures, such as lockdowns and reorganisation of hospitals, can alter the access to healthcare services and therefore might have contributed to the excess number of cardiac arrests which were seen over the last year. Our aim was to review the currently available publications regarding the impact of the COVID-19 pandemic on out-of-hospital and in-hospital cardiac arrests. A recent study reported a 3-fold growth in the incidence of out-of-hospital cardiac arrests during the 2020 COVID-19 period compared to the year before. In general, the number of non-shockable rhythms increased, bystander-witnessed cases and bystander-initiated cardiopulmonary resuscitation were reduced and ambulance response times were significantly delayed during the pandemic. Return of spontaneous circulation and survival to discharge substantially decreased compared to the time before the pandemic. The difference between the rate of mortality following in-hospital cardiac arrest during and before the pandemic is controversial according to published data. The incidence of out-of-hospital and in-hospital cardiac arrests significantly increased during the pandemic compared to previous years suggesting direct effects of COVID-19 infection and indirect effects from new public health measures. The disruption of the chain of survival could have contributed to the increased mortality following out-of-hospital cardiac arrest. Orv Hetil. 2021; 162(46): 1831-1841.


Subject(s)
COVID-19 , Heart Arrest , Communicable Disease Control , Hospitals , Humans , Hungary , Pandemics , SARS-CoV-2
8.
Orv Hetil ; 162(46): 1842-1847, 2021 11 14.
Article in Hungarian | MEDLINE | ID: covidwho-1518389

ABSTRACT

Összefoglaló. Manapság, a COVID-19-járvány közepette, a megfelelo kézmosás segít megelozni vagy legalábbis lassítani a fertozo betegségek, például a SARS-CoV-2-fertozés terjedését. A kézmosás rutinjának megfelelo oktatás multilaterális tevékenységet igényel, amely a fiatalok ismeretén, egészségmagatartásán, attitudjein, tapasztalatain és motivációján alapul. A TANTUdSZ Ifjúsági Egészségnevelési Program kortársoktató pedagógiai és egészségtudományi egyetemi karok hallgatóival, valamint középiskolai kortárssegítokkel és mintegy 3000, magyarországi óvodás, általános és középiskolás diák bevonásával valósult meg, különbözo egészségfejlesztési területeken. A vizsgálatok egyik célja az oktatási program hatékonyságának értékelése érdekében a gyermekek kézhigiénés ismereteinek és készségeinek elemzése és összehasonlítása volt a beavatkozások elott és után. A jelen közleményben ismertetett longitudinális felmérés alsó tagozatos tanulók (n = 165) kézmosási készségének és attitudváltozásainak rövid és hosszú távú változását értékeli három idopontban. A mérések önkitöltos, anonim kérdoívvel és kéziszkenner-technológiával (Semmelweis Scanner) készültek, mely utóbbi mérési eszköz a különbözo kézterületek tisztaságát kvantitatív és digitális értékelésekkel detektálta. A beavatkozás eredményes volt mind rövid, mind hosszú távon a bemeneti (kezdeti) mérésekhez képest. Az eredmények azonban különbséget mutattak a gyakorlati készségek elsajátításának folyamatában. Jelentos elorelépés történt a kézmosás attitudjének változásában. Az életkor-specifikus egészségfejlesztési oktatási programokban, különösen a gyermekpopulációban, hangsúlyt kell fektetni az elméleti, a gyakorlati ismeretek, valamint az egészségmagatartás hosszú távú megorzésére is. Orv Hetil. 2021; 162(46): 1842-1847. Summary. Presently, in the midst of the COVID-19 pandemic, proper hand washing helps prevent or at least slow the spread of infectious diseases such as SARS-CoV-2 infection. Proper education in hand washing routines requires multilateral action based on young people's knowledge, health behaviors, attitudes, experiences, and motivations. The TANTUdSZ Youth Health Education Program was implemented with students of contemporary teaching faculties of pedagogical and health sciences as well as with secondary school peer helpers and with the involvement of about 3000 pre-school, primary and secondary school students in Hungary in various fields of health development. One of the aims of the studies was to analyze and compare children's hand hygiene knowledge and skills before and after the pedagogical interventions in order to evaluate the effectiveness of the educational program. The longitudinal survey described in this paper assesses the short- and long-term changes of primary school students' (from class 1 to 4; n = 165) hand washing skills and the attitudinal changes in their health behaviors at three time points. Measurements were performed using a self-completion, anonymous questionnaire and hand-held scanner technology (Semmelweis Scanner), the latter measuring device detecting the purity of different hand areas with quantitative and digital evaluations. The educational intervention was effective in both short and long term compared to input (initial) measurements. However, the results showed a difference in the process of acquiring practical skills. There has been a significant progress in changing attitudes to hand washing. Age-specific health promotion education programs, especially in the pediatric population, should also focus on the long-term preservation of theoretical, practical knowledge, and health behaviors. Orv Hetil. 2021; 162(46): 1842-1847.


Subject(s)
COVID-19 , Hand Hygiene , Adolescent , Attitude , Child , Humans , Hungary , Pandemics , SARS-CoV-2
9.
Orv Hetil ; 162(44): 1751-1760, 2021 10 31.
Article in Hungarian | MEDLINE | ID: covidwho-1496601

ABSTRACT

Összefoglaló. Bevezetés: A COVID-19-pandémia kapcsán számos tanulmány vizsgálta a tünetek gyakoriságát és a járványterjedés jellemzoit gyermekkorban, kevés azonban az alapellátás adatait összefoglaló publikáció. Közleményünkben 12 házi gyermekorvosi praxis 545 SARS-CoV-2-fertozött betegének adatait elemeztük a 2. (n = 293) és a 3. (n = 252) járványhullámban. Célkituzés: A gyermekkori fertozések tünettanának és epidemiológiai jellemzoinek összehasonlítása korcsoportok és járványhullámok között. Módszer: Valamennyi alapellátó praxis egységes retrospektív adatgyujtést végzett ugyanazon paraméterek regisztrálásával. Eredmények: A 10 év alatti betegekben a láz, a nátha és a köhögés dominált (30-50%), míg a 10 év felettiekben magas arányban regisztráltunk általános tüneteket is (30-40% fejfájás, gyengeség, szaglászavar). A 2. hullámban a 11-18 évesek (68%), a 3. hullámban a 0-10 évesek (53%) voltak többségben. A 3. hullámban szignifikánsan emelkedett a légúti tünetek elofordulása, az általános tünetek gyakorisága jelentosen csökkent, és szignifikánsan nott a családon belüli expozíció aránya (36% vs. 58%) a 2. hullámmal összehasonlítva. A gyermekrol családtagra történo továbbterjedés 24% és 16% volt a két járványhullámban, és mértékét az életkor befolyásolta. Megbeszélés: A klinikai kép az életkorral és a feltételezett vírusvariánssal mutatott összefüggést: 10 év alatt a légúti tünetek domináltak, 10 év felett szignifikánsan több általános tünetet regisztráltunk a 0-10 évesekhez képest. A 3. járványhullámban az alfa-variáns terjedésével gyakoribbá váltak a légúti tünetek, az iskolabezárások következtében megváltozott az életkori megoszlás, és megemelkedett a családi expozíció okozta fertozések aránya. A fertozés továbbadása háztartáson belül mindkét hullámban alacsony maradt. Következtetés: A COVID-19 klinikai megjelenését és terjedési jellemzoit jelentosen befolyásolta az érintett gyermekpopuláció életkori összetétele, a cirkuláló vírusvariáns és az aktuális korlátozó intézkedések. Orv Hetil. 2021; 162(44): 1751-1760. INTRODUCTION: During the COVID-19 pandemic, a large number of publications examined the frequency of symptoms and the mode of transmission in childhood but only a few community-based studies have been published. In our paper, 545 pediatric COVID-19 patients' data were collected by 12 primary care pediatricians in the second (n = 293) and third (n = 252) waves of the pandemic. OBJECTIVE: To compare the frequency of symptoms and household transmission in different age groups and between the two waves. METHOD: Patients' data and disease characteristics were recorded retrospectively in the same manner by all participating pediatricians. RESULTS: In patients of <10 years of age, fever, rhinorrhea and cough were registered the most frequently (30-50%), in contrast to patients of >10 years, where high frequency of general symptoms was found (30-40% headache, weakness, anosmia). In the third wave, the ratio of the age group 11-18 years declined from 68% to 47%, the frequency of respiratory symptoms increased significantly, while the ratio of general symptoms decreased. Household exposition was more frequent in the third wave (36% vs. 58%), while the transmission rate from children to family members was 24% and 16%, respectively, and it varied with age. DISCUSSION: Clinical manifestation showed relation to age and virus variant: the older age associated with higher frequency of general symptoms and the spread of the alpha variant led to the predominance of respiratory symptoms over general complaints. Prolonged school closures affected the age distribution and increased the frequency of household exposition. Secondary household transmission remained low. CONCLUSION: Clinical and epidemiological characteristics of pediatric COVID-19 disease were highly influenced by age, dominant virus variant and mitigation measures. Orv Hetil. 2021; 162(44): 1751-1760.


Subject(s)
COVID-19 , Adolescent , COVID-19/epidemiology , COVID-19/transmission , Child , Humans , Hungary/epidemiology , Pandemics , Retrospective Studies , SARS-CoV-2
10.
Orv Hetil ; 162(44): 1761-1768, 2021 10 31.
Article in Hungarian | MEDLINE | ID: covidwho-1496600

ABSTRACT

Összefoglaló. Bevezetés: 2020 elso negyedévében a koronavírus gyors terjedése, az általa okozott betegségek súlyos következményei miatt világszerte, így hazánkban is megváltozott az egészségügyi ellátás. Közleményünkben bemutatjuk, hogyan befolyásolták egy fovárosi kórház hasi sebészeti osztályának betegellátását, az ellátott esetek számát és összetételét a járvány elso, 2020-as tavaszi hulláma idején bevezetett járványügyi korlátozó intézkedések. Célkituzés: Célunk az volt, hogy adatokkal összehasonlítsuk 2021., 2020. és 2019. április sebészeti fekvobeteg-ellátásának jellemzoit osztályunkon. Módszer: A 2019. április 1. és 30., 2020. április 1. és 30. és 2021. április 1. és 30. közötti idoszakokban a fovárosi Bajcsy-Zsilinszky Kórház Sebészeti, Érsebészeti és Mellkassebészeti Osztályán az általános sebészeti fekvobeteg-ellátás keretében végzett hasi sebészeti mutéti beavatkozások adatait hasonlítottuk össze. Az adatokat MS Excel és SPSS (25. verzió) programokkal vizsgáltuk, és statisztikai elemzéseket végeztünk. Eredmények: A bevonási kritériumoknak 197 eset felelt meg 2019 áprilisában, 77 eset 2020 áprilisában és 95 eset 2021 áprilisában. Az osztályos ápolási ido 2019-ben átlagosan 4,51 nap, míg 2020-ban 6,31 nap és 2021-ben 6,29 nap volt. 2019-ben napi átlagban 2,54 akut és 6,2 tervezett mutét, 2020-ban napi 2 akut és 1 tervezett mutét, míg 2021-ben napi 2,8 akut és 0,9 tervezett mutét történt. Az 1 fore jutó kíséro betegségek száma a tervezett mutétek esetében 2019-ben 1,69 volt, míg 2020-ban 2,97, 2021-ben pedig 2,74. Az akut mutétre került betegek kíséro betegségeinek eloszlása szignifikánsan eltért, 1 betegre 2019-ben átlagosan 2,5, 2020-ban 3,75, míg 2021-ben 3,25 kíséro betegség jutott. Az akut sebészeti ellátáson átesett betegek halálozása 2019-ben 11,8%, 2020-ban 13,33%, 2021-ben 15,66% volt. Következtetés: A COVID-19-járvány miatt bevezetett járványügyi intézkedések velejárója volt, hogy hasi sebészeti osztályunkon lényegesen kevesebb elektív mutétet végeztünk. A sürgosséggel ellátott páciensek kíséro betegségeinek száma szignifikánsan emelkedett, valószínuleg ezzel magyarázható a halálesetek számának párhuzamos emelkedése. Orv Hetil. 2021; 162(44): 1761-1768. INTRODUCTION: Due to the rapid spread of the coronavirus and the serious consequences of the diseases, the organization of healthcare worldwide changed in the first quarter of 2020. We show effects of restriction due to protection against the first (April 2020) wave of coronavirus in our surgery care. OBJECTIVE: The aim of this study was to compare characteristics of general surgical inpatient care in April 2020 and April 2021 with April 2019 by the hospital database. METHOD: We compared general surgical data of April 2021, 2020, and 2019 from the medical informatic system at the General, Vascular and Thoracal Surgery Department of the Bajcsy-Zsilinszky Hospital in Budapest. The data were analyzed with MS Excel and SPSS (version 25) programs. RESULTS: Study inclusion criteria met with 197 cases from April 2019, 77 cases from April 2020, and 95 cases from April 2021. Length of stay at surgical department was average 4.51 days in 2019, 6.31 days in 2020, and 6.29 days in 2021. In 2019, average 2.54 urgent and 6.2 planned operations were done, in 2020 these numbers were average 2 and 1 per day and in 2021, 2.8 urgent and 0.9 planned surgical procedures were performed. The number of co-morbidities per capita in elective cases was 1.69 in 2019, 2.97 in 2020, and 2.74 in 2021. Distribution of coded co-morbidities in the case of patients with urgent surgery was significantly different between the groups, in 2019 it was 2.5, in 2020 3.75, and in 2021 3.25 per capita. Postoperative mortality at the same care of patients after urgent surgery was 11.8% in 2019, 13.33% in 2020, and 15.66% in 2021. CONCLUSION: Due to the government instructions because of COVID-19 pandemic, less elective general surgery procedures were performed in our department. Co-morbidities of patients with urgent surgery significantly increased, probably this is responsible for the increase of postoperative mortality. Orv Hetil. 2021; 162(44): 1761-1768.


Subject(s)
COVID-19 , Pandemics , Elective Surgical Procedures , Hospitals , Humans , Hungary , SARS-CoV-2
11.
Orv Hetil ; 162(42): 1678-1686, 2021 10 17.
Article in Hungarian | MEDLINE | ID: covidwho-1477611

ABSTRACT

Összefoglaló. Bevezetés: A 2019 végén Vuhanból kiinduló, SARS-CoV-2 okozta koronavírus-járvány jelentos hatást gyakorolt életünkre. Specifikus terápia hiányában az emberek egy része alternatív gyógymódokhoz fordult. Célkituzés: Vizsgálatunk célja annak feltárása volt, milyen hatást gyakorolt a koronavírus-járvány a betegek komplementer gyógymódokhoz való viszonyulására elektív sebészeti mutétek elott. Módszer: Egy magyarországi klinika és egy városi kórház elektív sebészeti mutétre váró betegei körében végeztünk anonim kérdoíves felmérést 2020. augusztus 3. és december 18. között. 279 kérdoívet dolgoztunk fel, a válaszadási arány 69,7% volt. Eredmények: A koronavírus-járvány hatására a válaszadók 91,4%-ának nem változott meg a véleménye a nem konvencionális kezelésekrol, 8,2%-a bizakodóbban tekintett ezekre. A komplementer terápia betegségmegelozo hatása iránt a kitöltok 16,8%-a volt bizakodó, 25,4%-a elutasító, 57,7%-a nem formált véleményt. A válaszadók 24,7%-a vett igénybe élete során alternatív módszereket, a koronavírus-fertozés megelozésére csak a nyilatkozók 10%-a alkalmazna ilyen gyógymódokat. Kizárólag a pandémia hatására senki nem kezdett el komplementer gyógymódokat használni. A kérdoívet kitöltok 55,6%-a használt gyógynövénykészítményt élete során. A járvány ideje alatt a válaszadók 27,5%-a vett igénybe gyógynövénykészítményeket; a gyógymód alkalmazása és a vizsgált szociodemográfiai tényezok között nem találtunk összefüggést. A gyógynövények alkalmazása alacsonyabb mértéku volt a daganatos és a thromboemboliás betegek között. Következtetés: Vizsgálatunk alapján a komplementer gyógymódok használata feltehetoen a járvány miatt elrendelt korlátozásokból adódóan csökkent, a gyógynövények alkalmazása azonban nem változott lényegesen. A válaszadók tizede használt komplementer gyógymódot a koronavírus-fertozés megelozésére. Orv Hetil. 2021; 162(42): 1678-1686. INTRODUCTION: The coronavirus epidemic caused by SARS-CoV-2 from Wuhan at the end of 2019 had considerable impact on our lives. In the absence of specific therapy, some people have resorted to alternative therapies. OBJECTIVE: The aim of our study was to explore the effect of the coronavirus epidemic on the patients' attitudes toward complementary and alternative medicine. METHOD: We have performed anonymous questionnaire survey among patients of a Hungarian university hospital and a city hospital waiting for elective surgery between August 3, 2020 and December 18, 2020. We received 279 questionnaires, the response rate was 69.7%. RESULTS: As a result of the coronavirus epidemic, 91.4% of the respondents did not change their opinion about complementary and alternative treatments, 8.2% were more optimistic about them. 16.8% of respondents were optimistic, 25.4% rejected, and 57.7% did not form an opinion about the disease-preventing effect of complementary therapy. A quarter of respondents (24.7%) had used complementary therapies in their lifetime, with only 10% of respondents using such therapies to prevent coronavirus infection. As a result of the pandemic, no one started using complementary therapies. 55.6% of the respondents used a herbal preparation during their lifetime. In the course of the epidemic, a high proportion of respondents (27.5%) used herbal preparations; no correlation was found between the use of the treatment and the socio-demographic factors examined. The use of herbs was lower among cancer and thromboembolic patients. CONCLUSION: Based on our study, the use of complementary therapies presumably decreased due to the restrictions imposed in the epidemic, however, the use of herbs did not change significantly. One-tenth of the respondents used naturopathic cure to prevent coronavirus infection. Orv Hetil. 2021; 162(42): 1678-1686.


Subject(s)
COVID-19 , Elective Surgical Procedures , Humans , Hungary , Pandemics , SARS-CoV-2
12.
Eur J Gen Pract ; 27(1): 277-285, 2021 Dec.
Article in English | MEDLINE | ID: covidwho-1462199

ABSTRACT

BACKGROUND: Responsibility of general practitioners (GPs) in delivering safe and effective care is always high but during the COVID-19 pandemic they face even growing pressure that might result in unbearable stress load (allostatic overload, AO) leading to disease. OBJECTIVES: We aimed to measure AO of Hungarian GPs during the COVID-19 pandemic and explore their recreational resources to identify potential protective factors against stress load. METHODS: In a mixed-method design, Fava's clinimetric approach to AO was applied alongside the Psychosocial Index (PSI); Kellner's symptom questionnaire (SQ) to measure depression, anxiety, hostility and somatisation and the Public Health Surveillance Well-being Scale (PHS-WB) to determine mental, social, and physical well-being. Recreational resources were mapped. Besides Chi-square and Kruskal-Wallis tests, regression analysis was applied to identify explanatory variables of AO. RESULTS: Data of 228 GPs (68% females) were analysed. Work-related changes caused the biggest challenges leading to AO in 60% of the sample. While female sex (OR: 1.99; CI: 1.06; 3.74, p = 0.032) and other life stresses (OR: 1.4; CI: 1.2; 1.6, p < 0.001) associated with increased odds of AO, each additional day with 30 min for recreation purposes associated with 20% decreased odds (OR: 0.838; CI: 0.72; 0.97, p = 0.020). 3-4 days a week when time was ensured for recreation associated with elevated mental and physical well-being, while 5-7 days associated with lower depressive and anxiety symptoms, somatisation, and hostility. CONCLUSION: Under changing circumstances, resilience improvement through increasing time spent on recreation should be emphasised to prevent GPs from the adverse health consequences of stress load.


Subject(s)
COVID-19/psychology , General Practitioners/psychology , Occupational Stress/epidemiology , Resilience, Psychological , Adult , Aged , Cross-Sectional Studies , Female , Humans , Hungary , Male , Mental Health , Middle Aged , Recreation , Surveys and Questionnaires
13.
Int J Environ Res Public Health ; 18(19)2021 10 03.
Article in English | MEDLINE | ID: covidwho-1463657

ABSTRACT

Pesticides play a very important role for ensuring food security and economic growth but their use can cause harmful effects to human health and to the environment. The study aimed to investigate the level of knowledge, health risk perceptions, and experiences on the practice of pesticide use and management among extension officers in Ethiopia and plant doctors in Hungary. A questionnaire survey among 326 officers was conducted in the two study areas and data were analyzed by ordinal logistic regression. According to the findings, Hungarian officers had much better knowledge of pesticide products (92%), and less frequently experienced pesticide poisoning among applicators (7%) than the Ethiopians (66% and 41%, respectively). Hungarian officers perceived less health risk of pesticide use (AOR = 0.46, 95%, Cl: 0.27-0.80), were ten times more likely to deem the pesticide management system effective (AOR = 10.23, 95%, Cl: 5.68-18.46) and were nine times more likely to report that applicators used personal protective equipment (AOR = 8.95, 95%, Cl: 4.94-16.28). A significant proportion of officers from both countries reported inappropriate methods of pesticide residue disposal. These observations point out that the situation of pesticide use and knowledge and management of pesticide products is definitely better in Hungary; nevertheless, the issue continues to need more attention in both settings.


Subject(s)
Occupational Exposure , Pesticides , Agriculture , Ethiopia/epidemiology , Health Knowledge, Attitudes, Practice , Health Status , Humans , Hungary
14.
Orv Hetil ; 162(41): 1631-1636, 2021 10 10.
Article in Hungarian | MEDLINE | ID: covidwho-1463346

ABSTRACT

Összefoglaló. Bevezetés: Az öngyilkosság fo rizikófaktorának a pszichiátriai zavarokat tekintjük. A COVID-19 többek között neuropszichiátriai kórképek kialakulásához is vezethet. Ezen túl a pandémia egyéb velejárói, mint például az izoláció vagy a munkahelyvesztés, a társadalom egészséges tagjaiban is stresszhez, végül pszichiátriai zavarokhoz vezethetnek. Célkituzés: Vizsgálatunk célja annak a teóriának a tesztelése volt, hogy a fenti tényezok miatt együtt járt-e a járvány a hazai suicid halálozás csökkeno trendjének irányváltásával. Módszer: Vizsgálatunkban a megszakított idosorok elemzésének módszerét használtuk, a becslésekhez kvázi-Poisson-regressziót alkalmazva, hogy összehasonlítsuk a 2010 és 2020 közötti idoszak havi bontású adataiból kirajzolódó trendek alapján a járvány idoszakában (2020. március-december) "elvárt" öngyilkossági esetszámokat a ténylegesen bekövetkezett esetek számával. Eredmények: A COVID-19-hónapok alatt a férfiak által elkövetett öngyilkosságok száma szignifikánsan, 18%-kal nott, ahhoz a trendhez képest, amely a COVID-19 hiányában állt volna elo. A teljes populációban szintén szignifikáns, 16%-os emelkedést lehetett megfigyelni, míg a nok által elkövetett öngyilkosságok száma nem tért el szignifikánsan a pre-COVID-19-idoszak trendje alapján elvárt értéktol. Megbeszélés és következtetés: A járvány kitörése utáni idoszakban a magyar férfiak szignifikánsan gyakrabban követtek el öngyilkosságot, míg a noknél az adatok nem tükröztek lényegi változást. A más országokban kivitelezett vizsgálatok eredményei érdekes módon inkább csökkenést vagy nem szignifikáns változást jeleztek, amikor a COVID-19-éra suicid számait az azt megelozo idoszakok számaival hasonlították össze. A hazai és a nemzetközi eredmények közti eltérések magyarázata egyelore még nem ismert, így a téma mindenképpen további vizsgálatokat igényel. Orv Hetil. 2021; 162(41): 1631-1636. INTRODUCTION: Psychiatric disorders are the main risk factors for suicide. COVID-19 may result in the appearance of neuropsychiatric syndromes. Moreover, other corollaries of the pandemic (e.g., isolation, job loss) may lead to increasing stress and, ultimately, psychiatric disorders even among the non-infected population. OBJECTIVE: We aimed to test the theory of whether the pandemic, due to the aforementioned factors, was associated with the reversal of the declining suicide rate trend in Hungary. METHOD: To compare the observed number of suicides during the COVID-19 months (March-December 2020) with the expected numbers, we used an interrupted time series model and, for the estimations, quasi-Poisson regression. Expected numbers were calculated based on trends derived from monthly data between 2010 and 2020. RESULTS: During the months of the pandemic, the number of suicides among males rose significantly by 18% compared to the hypothetical trend that would have occurred in the absence of COVID-19. A significant increase (16%) was also observed in the total population. By contrast, the number of female suicides did not differ significantly from the number expected based on the pre-COVID-19 trend. DISCUSSION AND CONCLUSION: After the outbreak of the epidemic, Hungarian males committed significantly more suicides, while no relevant changes were observed among females. Interestingly, studies from other countries found either no change or decrease when comparing suicide numbers from the COVID-19 period with the corresponding numbers from the pre-COVID-19 period. The explanation for this discrepancy is still lacking, so further investigations are needed. Orv Hetil. 2021; 162(41): 1631-1636.


Subject(s)
COVID-19 , Suicide , Female , Humans , Hungary/epidemiology , Male , Pandemics , SARS-CoV-2 , Suicide/prevention & control
15.
Orv Hetil ; 162(40): 1591-1600, 2021 10 03.
Article in Hungarian | MEDLINE | ID: covidwho-1448615

ABSTRACT

Összefoglaló. Bevezetés: A COVID-19-pandémia okozta nagyfokú betegszám-növekedés ellátásának érdekében az egészségügyi rendszerek gyakran a kórházak teljes átszervezésére kényszerültek. A szakállomány gyors és hatékony felzárkóztatása kulcsfontosságú ilyen körülmények között. A telepített kórházi egységek személyzetének felkészítésére a virtuális valóságban levezetheto csoportos gyakorlatozás ígéretes módszernek mutatkozik. Célkituzés: Célunk egy telepített kórház személyzetének felkészítésére alkalmazott virtuális szimulációs gyakorlatsorozat tapasztalatainak bemutatása, valamint a létrehozott és kipróbált virtuális gyakorlatcsomagok adaptálási lehetoségeinek elméleti bemutatása a COVID-19-kórházak személyzetének gyors felzárkóztatását szolgáló gyakorlatsorozat lehetséges kivitelezése érdekében. Módszer: Három, prototípusként eloállított virtuális gyakorlat került alkalmazásba két próbatanfolyam keretén belül. A virtuális színterek kialakítására az XVR szimulációs szoftvert használtuk. A gyakorlatok alkalmazhatóságának és hasznosságának kiértékelésére anonim kérdoíves felméréseket készítettünk. Az adatok feldolgozásában kereszttábla-elemzést és khi-négyzet-próbát alkalmaztunk. Eredmények: A két próbaképzésen nyolc ország képviseletében összesen 76 gyakornok vett részt. A résztvevok 63,9%-a szerint a módszer alkalmas ilyen jellegu gyakorlatok levezetésére, de további fejlesztéseket igényel. Véleményük, hogy technikai használata "elég könnyen" elsajátítható (59,7%), és interaktív (90,32%), valósághu (45,0%) szimulációs közeget biztosít. Megbeszélés: Eredményeink alapján a virtuális valóság egy alkalmazható módszer a telepített kórházak szakállományának valós bevetésekre való felkészítésére. A létrehozott virtuális gyakorlatcsomagok tartalma és szerkezete könnyen adaptálható egy COVID-19 ideiglenes egészségügyi egység sajátos munkakörülményeihez való gyors személyzeti felzárkóztatást szolgáló muhelygyakorlatok megszervezéséhez. Következtetés: A virtuális valóság ígéretes oktatási eszköz, amely kiegészítheti a nagy költségekkel és bonyolult szervezéssel járó terepgyakorlatokat, megközelítve azok oktatási hatásfokát. A virtuális térben megélt tapasztalatok valós szakmai élményekké alakulnak, és hozzájárulnak egy biztonságos és hatékony munkaközeg gyors kialakításához. Orv Hetil. 2021; 162(40): 1591-1600. INTRODUCTION: COVID-19 pandemic imposed sudden increase in hospital admissions, thus medical systems needed to reorganize entire hospitals quite often. Quick and efficient training is of outmost importance. Virtual reality team training is a promising tool for newly organized hospital units' staff. OBJECTIVE: Our goal was to present the usefulness and applicability of virtual simulation exercises for training of field hospital personnel and to evaluate the adaptability of these created and tested exercise packs for urgent staff training of COVID-19 hospitals. METHOD: Three prototypes of virtual reality exercises were assessed through two test courses. XVR simulation software was used to create virtual environments. Evaluation of exercise applicability and utility was performed by anonymous questionnaires. Statistical data-processing was performed using contingency table and chi-square tests. RESULTS: 76 trainees from eight countries participated in the two pilot courses. 63.9% of the participants stated that the method is suitable for conducting such exercises, but needs further development. Its technical use is "easy enough" to learn (59.7%) and provides an interactive (90.32%) and realistic (45.0%) working environment. DISCUSSION: Virtual reality is applicable to train field hospital staffs for real missions. The created virtual exercise packages are easily adaptable, both in content and structure, to workshops dedicated for quick training of specific COVID-19 temporary medical facility's personnel. CONCLUSION: Virtual reality is a promising educational tool that can complement the expensive and laborious field exercises, with comparable training efficiency. These virtual reality experiences may become real professional memories and create swiftly a secure and efficient professional milieu. Orv Hetil. 2021; 160(40): 1591-1600.


Subject(s)
COVID-19 , Virtual Reality , Hospitals , Humans , Hungary , Mobile Health Units , Pandemics , SARS-CoV-2
16.
Orv Hetil ; 162(39): 1551-1557, 2021 09 26.
Article in Hungarian | MEDLINE | ID: covidwho-1441016

ABSTRACT

Összefoglaló. Bevezetés: A SARS-CoV-2 koronavírus okozta COVID-19 általános egészségügyi és gazdasági krízist idézett elo. Célkituzés: A megfigyeléses vizsgálat célja a BNT162b2 mRNS-Pfizer-BioNTech-vakcina hatásosságának, biztonságosságának és immunogenitásának igazolása a Budai Irgalmasrendi Kórház dolgozóin. Módszer: A vakcina adása után elemeztük a COVID-19-fertozés elofordulását, az oltások utáni reakciókat, valamint a "spike" (S-) protein és a nukleokapszid (N)-protein elleni ellenanyag szintjének változását. Eredmények: A felmérésben részt vevo 295 dolgozó közül az oltást megelozoen 36 dolgozó esett át COVID-19-fertozésen (COVID-19-pozitív csoport). A második oltás után a megfigyelési idoszak három hónapjában COVID-19-fertozés nem alakult ki a felmérésben részt vevo oltott dolgozók körében. Az oltási reakciók enyhék voltak. A COVID-19-pozitív csoportban az N-antitestek medián küszöbértékindexe az elso vakcina után 4 héttel mérve szignifikánsan magasabb volt (28,37), mint a COVID-19-negatív (0,085) csoportban (p<0,0001). Az elso vakcina után 4 héttel az S-antitestek medián értéke (8015 U/ml) a COVID-19-pozitív csoportban szignifikánsan magasabb volt (p<0,0001), mint a COVID-19-negatív csoportban (23,18 U/ml). A COVID-19-negatív csoport S-antitest-középértéke a második vakcina után szignifikáns (p<0,0001), mintegy 500×-os emelkedést mutatott (23,18 U/ml rol 1173 U/ml-re). Egy vakcina hatásosságát a fertozések terjedésének megakadályozása igazolja. Következtetések: A második vakcina utáni megfigyelési idoszakban új COVID-19-fertozés nem volt az oltott dolgozók körében. A fertozésen át nem esett COVID-19-negatív egyének esetén az S-antitest emelkedése mérsékelt az elso oltás után, míg a második oltás után lényegesen emelkedik. A COVID-19-fertozésen átesett egyének csoportjában már az elso vakcina is jelentos S-antitest-termelodést vált ki. Orv Hetil. 2021; 162(39): 1551-1557. INTRODUCTION: The coronavirus disease 2019 (COVID-19) pandemic caused global public health and economic crises. OBJECTIVE: The aim of this observation study was to estimate the effectiveness, safety and elicited immune response of the BNT162b2 mRNA Pfizer-BioNTech vaccine in healthcare workers of the Buda Hospital of the Hospitaller Order of St. John of God. METHOD: After vaccination, the infection rate, adverse events and the kinetics of anti-SARS-CoV-2 spike (S) protein and anti-SARS-CoV-2 nucleocapsid (N) protein antibodies were evaluated. RESULTS: Before vaccination, from the 295 healthcare workers 36 recovered from prior COVID-19 infection (COVID-19-positive group). After the second vaccination, there was no COVID-19 infection during the three-month follow-up period. The adverse events were mild. In the COVID-19-positive group, the median cut-off index of anti-N antibodies measured at 4 weeks after the first vaccination were significantly (p<0.0001) higher (28.37) than in the COVID-19-negative group (0.085). After the first vaccine, the median titer of anti-S antibodies was significantly higher (p<0.0001) in the COVID-19-positive group (8015 U/ml) compared to the COVID-19-negative group (23.18 U/ml). In the COVID-19-negative group, the median titer of anti-S antibodies increased significantly (p<0.0001) after the second vaccine (from 23.18 U/ml to 1173 U/ml), showing an increase of 500×. CONCLUSIONS: After the second vaccination, there was no COVID-19 infection during the follow-up. In the COVID-19-negative group, the anti-S antibody titer is moderate after the first vaccination and increases significantly after the second vaccine. In the COVID-19-positive group, the first vaccine induces significant anti-S antibody production. Orv Hetil. 2021; 162(39): 1551-1557.


Subject(s)
COVID-19 Vaccines , COVID-19 , Health Personnel , Humans , Hungary , RNA, Messenger , SARS-CoV-2
17.
BMJ Glob Health ; 6(9)2021 09.
Article in English | MEDLINE | ID: covidwho-1406650

ABSTRACT

INTRODUCTION: We describe COVID-19 morbidity, mortality, case fatality and excess death in a country-wide study of municipalities in Hungary, exploring the association with socioeconomic status. METHODS: The spatial distribution of morbidity, mortality and case fatality was mapped using hierarchical Bayesian smoothed indirectly standardised ratios. Indirectly standardised ratios were used to evaluate the association between deprivation and the outcome measures. We looked separately at morbidity and mortality in the 10 districts with the highest and 10 districts with the lowest share of Roma population. RESULTS: Compared with the national average, the relative incidence of cases was 30%-36% lower in the most deprived quintile but the relative mortality and case fatality were 27%-32% higher. Expressed as incidence ratios relative to the national average, the most deprived municipalities had a relative incidence ratio of 0.64 (CI: 0.62 to 0.65) and 0.70 (CI: 0.69 to 0.72) for males and females, respectively. The corresponding figures for mortality were 1.32 (CI: 1.20 to 1.44) for males and 1.27 (CI: 1.16 to 1.39) for females and for case fatality 1.27 (CI: 1.16 to 1.39) and 1.32 (CI: 1.20 to 1.44) for males and females, respectively. The excess death rate (per 100 000) increased with deprivation levels (least deprived: 114.12 (CI: 108.60 to 119.84) and most deprived: 158.07 (CI: 149.30 to 167.23)). The 10 districts where Roma formed the greatest share of the population had an excess mortality rate 17.46% higher than the average for the most deprived quintile. CONCLUSIONS: Those living in more deprived municipalities had a lower risk of being identified as a confirmed COVID-19 case but had a higher risk of death. An inverse association between trends in morbidity and mortality by socioeconomic conditions should be a cause for concern and points to the need for responses, including those involving vaccination, to pay particular attention to inequalities and their causes.


Subject(s)
COVID-19 , Bayes Theorem , Female , Humans , Hungary/epidemiology , Male , Pandemics , Risk Factors , SARS-CoV-2 , Socioeconomic Factors
18.
Geroscience ; 43(5): 2205-2213, 2021 10.
Article in English | MEDLINE | ID: covidwho-1391961

ABSTRACT

Data suggests that favipiravir (FVP) could be used against SARS-CoV-2. Our aim was to investigate the role of FVP in COVID-19 treatment. A prospective sequential cohort study was performed among adults hospitalized at our center between March and August 2020 with moderate-to-severe, PCR-confirmed COVID-19. For diagnosis and severity, ECDC and WHO definitions were utilized. Patients were screened for inclusion by a priori criteria and included in the FVP cohort if standard-of-care (SOC) + FVP or the non-FVP cohort if SOC ± other antivirals without FVP were administered for > 48 h from diagnosis. Treatment allocation was done per national guidelines, based on severity and drug availability. Primary endpoint was disease progression, a composite of 14-day all-cause death, need for mechanical ventilation, or immunomodulatory therapy. The impact of FVP exposure on disease progression was analyzed by binomial logistic regression. In all, 150 patients were included, 75 in each cohort. Disease progression (17/75, 22.7% vs. 10/75, 13.3%, p = 0.13), 14-day all-cause death (9/75, 12.0% vs. 10/75, 13.3%, p = 0.8), and need for mechanical ventilation (8/75, 10.7% vs. 4/75, 5.3%, p = 0.22) were similar, while immunomodulatory therapies were required more frequently among patients receiving FVP (10/75, 13.3% vs. 1/75, 1.3%, p < 0.01). The use of favipiravir was not retained as a protective factor against disease progression in multivatiate analysis. Time to antiviral therapy from PCR positivity, disease severity, need for oxygen supportation, and ICU admittance rates did not differ statistically between cohorts. In this study, favipiravir did not seem to positively affect disease progression.


Subject(s)
COVID-19 , Amides , COVID-19/drug therapy , Cohort Studies , Disease Progression , Humans , Hungary , Prospective Studies , Pyrazines , SARS-CoV-2 , Treatment Outcome
19.
Orv Hetil ; 162(35): 1391-1396, 2021 08 29.
Article in Hungarian | MEDLINE | ID: covidwho-1394631

ABSTRACT

Összefoglaló. Bevezetés: Egyre több adat bizonyítja, hogy a COVID-19-járvány hatással van a pszichés egészségre, beleértve a megnövekedett észlelt stresszt is. Célkituzés: Az Észlelt Stressz Kérdoív 10 tételes, járványspecifikus verziójának (PSS-PAN) megalkotása, validitásának és megbízhatóságának tesztelése. Módszer: A skála faktorstruktúráját, konvergens és divergens validitását teszteltük egy internetes vizsgálat során (n = 1164; átlagéletkor: 38,57 év; szórás: 6,27 év; 84,2% no). Eredmények: Igazoltuk a PSS-PAN egykomponensu szerkezetét. A kérdoív továbbá szignifikánsan korrelált a rövidített Beck Depresszió Kérdoív (r = 0,41; n = 1164; p<0,001), a 4 tételes Észlelt Stressz Kérdoív (r = 0,46; n = 1164; p<0,001) és az Élettel Való Elégedettség Skála pontszámaival (r = -0,29; n = 1164; p<0,001). A nok esetében a PSS-PAN átlaga szignifikánsan magasabb volt, mint a férfiaknál (t(1162) = -7,135; p<0,001), de ez a hatásnagyság nagyon csekély volt (Cohen-féle d = 0,06). A PSS-PAN átlagpontszáma szignifikánsan nem különbözött a legmagasabb iskolai végzettség kategóriái mentén (F(6;1157) = 2,035; p = 0,06; η2 = 0,01). Az alsó középosztályba tartozó résztvevok átlagpontszáma szignifikánsan magasabb volt, mint a középosztályba tartozó kitöltoké a post hoc elemzés alapján (F(4;1159) = 3,461; p = 0,01; η2 = 0,01). A skála pontszáma nem korrelált szignifikánsan az életkorral (r = -0,04; n = 1164; p = 0,13). A Cronbach-alfa 0,89 volt, vagyis a kérdoív belso megbízhatósága kiváló. Megbeszélés: A skála egykomponensu struktúrát mutatott. A többi skálával való közepesen eros és gyenge korrelációja a skála validitását igazolta, és azt, hogy a járványhoz kapcsolódó észlelt stressz külön indikátora. Pontszámát nem vagy nem erosen befolyásolta a nem, a kor, az iskolázottság vagy a szocioökonómiai státusz. Következtetés: A PSS-PAN a járványokhoz kötodo stressz mérésének megfelelo eszköze. Orv Hetil. 2021; 162(35): 1391-1396. INTRODUCTION: A growing amount of evidence indicates that the COVID-19 pandemic influences mental health, including an increased level of perceived stress. OBJECTIVE: To develop and psychometrically investigate a pandemic-specific version of the Perceived Stress Scale (PSS-PAN) that measures stress related to the pandemic. METHOD: Factor structure as well as convergent and divergent validity of the 10-item PSS-PAN were examined on the data set of an online survey (n = 1164; mean age: 38.57 years; standard deviation: 6.27 years; 84.2% women). RESULTS: A one-factor structure for the PSS-PAN was confirmed. The scale correlated significantly with scores on the Shortened Beck Depression Inventory (r = 0.41; n = 1164; p<0.001), the 4-item Perceived Stress Scale (r = 0.46; n = 1164; p<0.001), and the Satisfaction with Life Scale (r = -0.29; n = 1164; p<0.001). Women's PSS-PAN scores were significantly higher than men's (t(1162) = -7.135; p<0.001) but this difference was trivial (Cohen's d = 0.06). Further, scale scores did not differ significantly across educational attainment (F(6;1157) = 2.035; p = 0.06; η2 = 0.01). Lower middle class participants' mean scores were significantly higher than those of middle-class respondents according to the post hoc test (F(4;1159) = 3.461; p = 0.01; η2 = 0.01). PSS-PAN scores did not correlate significantly with age (r = -0.04; n = 1164; p = 0.13). Cronbach's alpha was 0.89 indicating excellent internal consistency. DISCUSSION: The PSS-PAN has a single-component structure. Moderately strong and weak correlations with other scales support its convergent and divergent validity and indicate that it is a distinct indicator of pandemic-related perceived stress. Its total score was not or not strongly associated with gender, age, education level, or socioeconomic status. CONCLUSION: The PSS-PAN is a proper instrument to measure pandemic-specific perceived stress. Orv Hetil. 2021; 162(35): 1391-1396.


Subject(s)
COVID-19 , Pandemics , Adult , Female , Humans , Hungary , Male , SARS-CoV-2 , Stress, Psychological , Surveys and Questionnaires
20.
Biochem Mol Biol Educ ; 49(6): 882-887, 2021 11.
Article in English | MEDLINE | ID: covidwho-1384127

ABSTRACT

Problem solving, multiple-choice question-based educational tools have been used for decades in molecular cell biology courses at the University of Pécs Medical School, Pécs, Hungary. A set of these tests was published in Biochemistry and Molecular Biology Education between 2002 and 2015. Such tests using an experimental approach help students to understand how living cells function. Besides being tools of education, they can be used for examination purposes as well to assess higher levels of intellectual skills (interpretation and problem solving) acquired by the students. The test presented in this paper is based on parts of an original publication in which the authors described seminal observations on the function of a viral protein in the infection process of SARS-CoV-2. The test is aimed at helping the students to understand the methods used in the experiments, to analyze the data and to draw conclusions from them regarding certain aspects of the mechanism of coronavirus infection.


Subject(s)
COVID-19/epidemiology , Education, Medical/methods , Problem Solving , COVID-19/virology , Humans , Hungary , Molecular Biology/education , SARS-CoV-2/isolation & purification , Students
SELECTION OF CITATIONS
SEARCH DETAIL
...