ABSTRACT
Összefoglaló. Bevezetés: Általánosságban elmondható, hogy a fekvobeteg-ellátást nyújtó egészségügyi intézmények intenzív terápiás osztályain (ITO) jelennek meg a legsúlyosabb kórképekkel és a legmagasabb halálozási aránnyal bíró esetek, rendszerint megkésve. Eltéroen az ITO-tól, más betegellátó osztályokon elofordulhat, hogy nem észlelik megfeleloen és idoben a betegek olyan állapotváltozásait, melyek elore jelzik például a szívleállást vagy a keringési rendszer várható összeomlását. Ennek kiküszöbölésére jelenthet megoldást az úgynevezett gyors reagálású rendszer (RRS), melynek segítségével csökkentheto a kórházon belüli mortalitás. Célkituzés: A Somogy Megyei Kaposi Mór Oktató Kórház a teljes intézményre kiterjedoen a 2016. évtol alkalmazza az RRS-t. A jelen tanulmány célja a kórházi mortalitás csökkentésével kapcsolatos elso eredmények bemutatása. Módszer: Vizsgálatunkban az ITO-ra került betegek adatbázisán alapuló kereszttáblás, illetve nemparametrikus statisztikai módszereket alkalmaztuk. Eredmények: A statisztikai próbák eredményei alapján megállapítottuk, hogy az intenzív ellátás felvételi diagnózisai (légzési elégtelenség, neurológiai ok, reanimáció, szepszis, szív/keringési, egyéb ok) között statisztikailag igazolható eltérés tapasztalható (p = 3,815e-14) RRS alkalmazásával és a nélkül. Az RRS-sel felvettek között magasabb arányt képviseltek a légzési elégtelenséggel és szepszissel érkezo, súlyosabb betegek, ugyanakkor kisebbnek bizonyult a reszuszcitáltak száma. Megbeszélés: Az RRS nélküli idoszak 2,983%-os intézményi mortalitása az RRS-idoszakban 2,932%-ra csökkent, azonban a beküldo osztályonkénti adatokban jelentos különbségeket tapasztaltunk. 21 fekvobeteg-osztály közül 19 osztály esetén csökkent a mortalitás az RRS bevezetését követoen. Következtetés: Arra a megállapításra jutottunk, hogy a nemzetközi szakirodalom alapján bevezetett RRS növelte az egészségügyi ellátás hatékonyságát, és ezáltal sikerült csökkenteni az intézményi szintu mortalitást. Orv Hetil. 2021; 162(20): 782-789. INTRODUCTION: In general, the cases with the most severe diseases and highest mortality rate are admitted to the intensive care units (ICU) usually late. Contrary to ICU, in other in-patient units it can happen that those changes in patients' condition, which pre-indicate, e.g., cardiac arrest or collapse of circulatory system, are not noticed properly and in time. To eliminate this, the so-called rapid response system (RRS) can be the solution, by the help of which hospital mortality can be reduced. Objectve: The RRS has been used all institution-wide in Somogy County Kaposi Mór Teaching Hospital from 2016. The aim of this study is to demonstrate the results concerning hospital mortality cutdown. METHOD: Our analysis was based on ICU patients' database and we applied cross-tabulation and non-parametric statistical methods. RESULTS: We appointed, that among admission diagnosises to ICU (respiration insufficiency, neurological reason, reanimation, sepsis, cardiac/circulatory condition, other), statistically verifiable discrepancy can be experienced (p = 3.815e-14) with using RRS or without it. Among those admitted via RRS, more severe patients with respiration insufficiency and septic conditions were represented in higher rate, while the number of the admitted ones after resuscitation has decreased. DISCUSSION: Hospital mortality rate of 2.983% without using RRS decreased into 2.932% in the period of using RRS, though we observed remarkable differences in data of non-ICU in-patient departments. Mortality has reduced in 19 in-patient departments out of 21, after implementing RRS. CONCLUSION: To sum it up, we identified that RRS implemented on the basis of international references has increased the efficiency of healthcare and owing to it, institution-level mortality has successfully decreased. Orv Hetil. 2021; 162(20): 782-789.
