Comparative analysis of the quality of life regarding patients who underwent hip replacement in public versus private hospitals in Hungary.

The study aimed to investigate the impact of hip replacement surgery on the quality of life and to compare the outcomes by sociodemographic and surgical data in Hungarian public and private hospitals. Patients were selected at the Department of Orthopaedics (Clinical Centre, University of Pécs) and at the Da Vinci Private Clinic in Pécs. Patients completed the SF-36 and Oxford Hip Score (OHS) questionnaires before the surgery, 6 weeks and 3 months later. We also evaluated socio-demographic data, disease and surgical conditions. The research involved 128 patients, 60 patients in public, 68 patients in private hospital. Despite the different sociodemographic characteristics and surgical outcomes of public and private healthcare patients, both groups had significantly improved the quality of life 3 months after hip replacement surgery measured by OHS and SF-36 physical health scores (p < 0.001). In the mental health score, only the patients of the private health sector showed a significant improvement (p < 0.001). The extent of improvement did not differ between the two healthcare sectors according to the OHS questionnaire (p = 0.985). While the SF-36 physical health score showed a higher improvement for public patients (p = 0.027), the mental health score showed a higher improvement for private patients (p = 0.015).

Annual epidemiological and health insurance disease burden of hip osteoarthritis in Hungary based on nationwide data.

BACKGROUND: Health services utilization related to hip osteoarthritis imposes a significant burden on society and health care systems. Our aim was to analyse the epidemiological and health insurance disease burden of hip osteoarthritis in Hungary based on nationwide data. METHODS: Data were extracted from the nationwide financial database of the National Health Insurance Fund Administration (NHIFA) of Hungary for the year 2018. The analysed data included annual patient numbers, prevalence, and age-standardized prevalence per 100,000 population in outpatient care, health insurance costs calculated for age groups and sexes for all types of care. Patients with hip osteoarthritis were identified using code M16 of the International Classification of Diseases (ICD), 10th revision. Age-standardised prevalence rates were calculated using the European Standard Population 2013 (ESP2013). RESULTS: Based on patient numbers of outpatient care, the prevalence per 100,000 among males was 1,483.7 patients (1.5%), among females 2,905.5 (2.9%), in total 2,226.2 patients (2.2%). The age-standardised prevalence was 1,734.8 (1.7%) for males and 2,594.8 (2.6%) for females per 100,000 population, for a total of 2,237.6 (2.2%). The prevalence per 100,000 population was higher for women in all age groups. In age group 30-39, 40-49, 50-59, 60-69 and 70 + the overall prevalence was 0.2%, 0.8%, 2.7%, 5.0% and 7.7%, respectively, describing a continuously increasing trend. In 2018, the NHIFA spent 42.31 million EUR on the treatment of hip osteoarthritis. Hip osteoarthritis accounts for 1% of total nationwide health insurance expenditures. 36.8% of costs were attributed to the treatment of male patients, and 63.2% to female patients. Acute inpatient care, outpatient care and chronic and rehabilitation inpatient care were the main cost drivers, accounting for 62.7%, 14.6% and 8.2% of the total health care expenditure for men, and 51.0%, 20.0% and 11.2% for women, respectively. The average annual treatment cost per patient was 3,627 EUR for men and 4,194 EUR for women. CONCLUSIONS: The prevalence of hip osteoarthritis was 1.96 times higher (the age-standardised prevalence was 1.5 times higher) in women compared to men. Acute inpatient care was the major cost driver in the treatment of hip osteoarthritis. The average annual treatment cost per patient was 15.6% higher for women compared to men.

[Changes of payment of physicians between 1998 and 2021 in Hungary]. / Az orvosok fizetésének alakulása 1998 és 2021 között hazánkban.

INTRODUCTION: The development of the medical career model is a priority issue from the point of view of safe patient care. OBJECTIVE: In our research, we aimed to examine the average monthly income of doctors employed in Hungary between 1998 and 2021, especially with regard to the significant increase in medical payment in 2021. DATA AND METHODS: Data were derived from the database of the National Directorate General for Hospitals. Doctors employed full-time in all public health institutions were included in our time-series analysis. In our institutional-level analysis, we considered all employed doctors of all public hospitals. Each healthcare institution was grouped according to the type of institution. RESULTS: The payment of full-time doctors in Hungary increased by 16.1 times between 1998 and 2021. In 2020, the payment of hospital doctors at the national level was 767 505 Ft (2186 €), while in 2021, as a result of the increase in medical income, it was 1 415 481 Ft (3948 €) (+84%). In 2021, this was 1 435 972 Ft (4005 €) in national institutes, 1 204 258 Ft (3359 €) in clinical centers, 1 397 181 Ft (3897 €) in capital hospitals, 1 520 821 Ft (4242 €) in county hospitals and 1 688 726 Ft (4710 €) in city hospitals. The difference between the highest and the lowest payment was 1.90 times in national institutes, 1.26 times in clinical centers, 1.93 times in capital hospitals, 1.47 times in county hospitals and 1.75 in city hospitals. CONCLUSION: In 2021, as a result of the increase in medical incomes, the average incomes increased significantly. We observed significant differences between the types of institutions. Orv Hetil. 2023; 164(29): 1146-1154.

Prevalence and Annual Health Insurance Cost of Endometriosis in Hungary-A Nationwide Study Based on Routinely Collected, Real-World Health Insurance Claims Data.

Endometriosis is a disease that is often diagnosed late and that may lead to significant reduction in quality of life and serious complications (e.g., infertility). We aimed to assess the prevalence and the annual, nationwide health insurance treatment cost of endometriosis in Hungary using a quantitative, descriptive, cross-sectional method, focusing on the year 2019. We used claims data obtained from the Hungarian National Health Insurance Fund Administration (NHIFA). Patient numbers, total and age-specific prevalence, annual health insurance expenditure, and the distribution of costs across age groups were determined. The NHIFA spent a total of HUF 619.95 million (EUR 1.91 million) on endometriosis treatment. The highest number of patients and prevalence (10,058 women, 197.3 per 100,000) were found in outpatient care. In acute inpatient care, prevalence was substantially lower (23.5 per 100,000). Endometriosis, regardless of its type, affects 30-39-year-olds in the highest number: 4397 women (694.96 per 100,000) in this age group were affected in 2019. The average annual health insurance expenditure per capita was EUR 189.45. In addition to early detection and diagnosis of endometriosis, it is of pivotal importance to provide adequate therapy to reduce costs and reduce the burden on the care system.

Assessing the per Capita Food Supply Trends of 38 OECD Countries between 2000 and 2019-A Joinpoint Regression Analysis.

Food supply has an impact on the prevalence of diet-related non-communicable diseases. We aimed to analyze the protein, fat (g/capita/day) and calorie (kcal/capita/day) supply from 2000 to 2019 as derived from the OECD Health Statistics database. A joinpoint regression was used to examine the number and location of breakpoints in the time series. The annual percent change (APC) was calculated using Joinpoint 4.9.0.0. The per capita daily kcal per nutrient was calculated for each country and the resulting percentage distributions were compared to the acceptable macronutrient distribution ranges. Protein, fat and calorie supplies have increased significantly between 2000 and 2019. Each started to show a much steeper, positive change between 2012 and 2014 (APCfat: 1.0; 95%CI: 0.8-1.1; APCprotein: 0.5; 95%CI: 0.3-0.6; APCkcal: 0.4; 95%CI: 0.3-0.5). In terms of the composition of the daily calorie intake per capita, the overall share of fat (+4.9%) and protein (+1.0%) increased between 2000 and 2019. We found significant differences among countries and also an increasing and optimal proportion of consumed protein per total calorie in all countries over the last two decades. We concluded that several countries have access to fat availability above the optimal level, which deserves particular attention from health policy makers in the fight against obesity and diet-related diseases.

Changes in the number of healthcare professionals in European healthcare systems between 2000 and 2018 / Az egészségügyi szakdolgozók létszámváltozása az európai egészségügyi rendszerekben 2000 és 2018 között

Introduction: Ensuring the supply of healthcare professionals is an important health policy issue nowadays. Objective: The aim of our research is to provide a comprehensive picture of the health workforce situation in the European OECD countries. Data and methods: Indicators analyzed regarding the numbers of practising midwives, nurses, physiotherapists and total hospital beds were derived from the "OECD Health Statistics 2021" database for the period 2000­2018. 24 European OECD countries were grouped according to the type of healthcare system and geographical location. Data were subsequently compared by parametric and nonparametric tests, focusing especially on years 2000, 2010, 2018. Results: Between 2000 and 2018, there was a 14% increase in the average number of midwives, a 30% increase in the average number of nurses, and a 41% increase in the average number of physiotherapists per 100,000 population in the OECD countries examined. Per 100 hospital beds, the average number of midwives increased by 72%, the number of nurses by 86%, and the number of physiotherapists by 97%. Significant results for all three years analyzed were obtained in the number of physiotherapists per 100 hospital beds (p = 0.014; p<0.001; p = 0.002) when comparing the Western and Eastern European countries examined. As for the healthcare systems, significant results were obtained only in the number of nurses per 100 hospital beds for the year 2010 (p = 0.048). Conclusion: Among healthcare professional groups, the number of physiotherapists increased the most in Europe. The numbers of healthcare professionals per 100 beds are significantly higher in Western European countries analyzed compared to Eastern European countries.

Investigation of the short-term quality of life and socio-demographic factors of patients undergoing total hip arthroplasty / Csípoízületi protézismutéten átesett betegek szociodemográfiai jellemzoinek és rövid távú életminoségének vizsgálata

Introduction: Among the health needs related to an aging society, the increase in the number of hip replacement surgeries stands out. Objective: The study aimed to examine the socio-demographic data of patients operated in the private and state health care with total hip arthroplasty in different approaches, and to compare their quality of life before and after surgery. Data and methods: Patients were selected by simple convenience sampling technique at the Department of Orthopedics, Clinical Centre of the University of Pecs and at the Da Vinci Private Clinic in Pecs. Patients completed a complex questionnaire before the surgery and 6 weeks later. We evaluated socio-demographic data, disease and surgical conditions. Two international questionnaires were also completed (SF-36, Oxford Hip Score). Results: The research involved 164 persons, 75 persons of the state care, 89 persons of the private care. The proportion of villagers was significantly higher in the state care (p = 0.014), while mainly metropolitans were found in the private care. The proportion of primary (p < 0.001) and secondary education (p = 0.042) was significantly higher for state care patients, while higher education was prevalent among patients treated in the private sector (p < 0.001). In the state care the proportion of pensioners (p = 0.005), in the private care the proportion of intellectual workers and contractors was significantly higher (p < 0.001). Both groups' quality of life showed significant improvement (p < 0.001). Conclusion: Patients in the two groups significantly differed in socio-demographic characteristics, but both showed significant improvements in the quality of life 6 weeks after surgery.

Epidemiological disease burden and annual health insurance treatment cost of colorectal cancer in Hungary / A vastag- és végbéldaganat okozta országos epidemiológiai és egészségbiztosítási betegségteher Magyarországon.

Összefoglaló. Bevezetés: Magyarországon a vastag- és a végbéldaganat mindkét nem esetében a harmadik leggyakoribb daganatos megbetegedés és a második leggyakoribb halálok. Célkituzés: Elemzésünk célja volt a vastag- és végbéldaganat okozta éves epidemiológiai és egészségbiztosítási betegségteher meghatározása Magyarországon. Adatok és módszerek: Az adatok a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelo (NEAK) finanszírozási adatbázisából származnak, és a 2018. évet fedik le. A daganat típusait a Betegségek Nemzetközi Osztályozása (BNO, 10. revízió) szerinti C18-as, C19-es, C20-as, C21-es, D010-D014-es és D12-es kóddal azonosítottuk. Meghatároztuk az éves betegszámokat korcsoportos és nemek szerinti bontásban, a prevalenciát 100 000 lakosra, az éves egészségbiztosítási kiadásokat valamennyi ellátási formára és daganattípusra vonatkozóan. Eredmények: A vastag- és végbéldaganatok kezelésére a NEAK 21,7 milliárd Ft-ot (80,2 millió USD; 68,0 millió EUR) költött 2018-ban. A költségek 58,0%-át az aktívfekvobeteg-szakellátás költségei teszik ki. Az összköltségek megoszlása szerint a legmagasabb költségek a férfiaknál (4,98 milliárd Ft) és a noknél (3,25 milliárd Ft) is a 65-74 éves korcsoportban figyelhetok meg. A legnagyobb betegszámot a járóbeteg-szakellátás esetében találtuk: 88 134 fo, ezt a háziorvosi ellátás (55 324 fo) és a CT, MRI (28 426 fo) követte. A vastagbél rosszindulatú daganata esetében az egy betegre jutó aktívfekvobeteg-kassza alapján az éves egészségbiztosítási kiadás 1,206 millió Ft (4463 USD/3782 EUR) volt a férfiak és 1,260 millió Ft (4661 USD/3950 EUR) a nok esetében. Következtetés: Hazánkban az aktívfekvobeteg-szakellátás bizonyult a fo költségtényezonek, mely magában foglalja az onkoterápiás gyógyszeres költségeket is. Orv Hetil. 2021; 162(Suppl 1): 14-21. INTRODUCTION: Colorectal cancer is the third most common type of cancer and the second most common cause of mortality in Hungary in both sexes. OBJECTIVE: The aim of our study was to determine the annual epidemiological disease burden and health insurance cost of colorectal cancer in Hungary. DATA AND METHODS: Data were derived from the financial database of the National Health Insurance Fund Administration (NHIFA) of Hungary for the year 2018. Types of cancer were identified with the following codes of the International Classification of Diseases, 10th revision: C18, C19, C20, C21, D010-D014, D12. The data analysed included annual patient numbers according to age groups and sex, prevalence of care utilisation per 100 000 population, and annual health insurance costs for all types of care and all cancer types. RESULTS: In 2018, NHIFA spent 21.7 billion HUF (80.2 million USD, 68.0 million EUR) on the treatment of colorectal cancer. 58.0% of the costs was spent on acute inpatient care. Regarding total costs, the highest costs were found in the 65-74 age group in both men (4.98 billion HUF) and women (3.25 billion HUF). The highest patient numbers were in outpatient care: 88 134 patients, general practice care (55 324 patients) and CT, MRI (28 426 patients). The annual health care treatment cost per patient was 1.206 million HUF (4463 USD/3782 EUR) in men and 1.260 million HUF (4661 USD/3950 EUR) in women. CONCLUSION: Acute inpatient care, including the costs of oncotherapeutic pharmaceuticals, was found to be the major cost driver in Hungary. Orv Hetil. 2021; 162(Suppl 1): 14-21.

Annual epidemiological and health insurance burden of cervical cancer in Hungary / A méhnyakrák okozta éves epidemiológiai és egészségbiztosítási betegségteher Magyarországon.

Összefoglaló. Bevezetés: A méhnyakdaganatok kérdése kiemelten fontos, megoldatlan népegészségügyi probléma. A betegség terhe magas, ami elsosorban az alacsony és közepes jövedelmu országokban éloknél jelentkezik. Célkituzés: Elemzésünk célja volt meghatározni a méhnyakdaganatok epidemiológiai és egészségbiztosítási betegségterhét Magyarországon a 2018-as évre vonatkoztatva. Adatok és módszerek: Elemzésünket a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelo (NEAK) finanszírozási adatbázisának 2018. évi adatai alapján végeztük az in situ (D06), a jóindulatú (D26.0) és a malignus (C53) méhnyakdaganatokra vonatkozóan. Az elemzés a NEAK által finanszírozott összes szolgáltatóra és ellátási formára kiterjed. Meghatároztuk az éves betegszámokat, a prevalenciát 100 000 lakosra, továbbá az éves egészségbiztosítási kiadásokat betegségcsoportonként és korcsoportos bontásban, valamennyi egészségbiztosítási ellátás tekintetében. Eredmények: A NEAK 2018-ban 1,276 milliárd Ft-ot (4,7 millió USD; 4,0 millió EUR) költött a méhnyakdaganatok kezelésére. A betegek és a finanszírozás dönto többsége a méhnyak rosszindulatú daganatához kapcsolható. A finanszírozásból a malignus méhnyakdaganatok részesedése 97%. Ellátási típusonként vizsgálva a legnagyobb kiadási tétel az aktívfekvobeteg-szakellátásban jelenik meg, éves szinten 763,9 millió Ft, ami az összköltség 59,9%-a. A 100 000 lakosra jutó prevalencia az aktívfekvobeteg-szakellátás igénybevételi adatai alapján 26/100 000 lakos. Következtetés: A méhnyakdaganatok kezelésének meghatározó költségeleme az aktívfekvobeteg-szakellátás. Hazánkban a szervezett méhnyakszurés korszerusítéseként az új szurési stratégiát megfelelo finanszírozási támogatással célszeru bevezetni, a szurovizsgálatoknak, a hozzájuk kapcsolódó további diagnosztikus kivizsgálásnak és terápiának a teljesítményvolumen-korlát alóli mentesítésével. Orv Hetil. 2021; 162(Suppl 1): 22-29. INTRODUCTION: Cervical cancer is a particularly important, unresolved public health problem. The burden of the disease is high, primarily in those living in low- and middle-income countries. OBJECTIVE: Our aim was to determine the annual epidemiological disease burden and health insurance cost of cervical cancer in Hungary in 2018. DATA AND METHODS: Our analysis was made according to the financial database of the National Health Insurance Fund Administration (NHIFA) of Hungary for the year 2018, which covers all service providers and maintenance forms financed by NHIFA. We analysed the in situ (D06), the benignant (D26.0) and the malignant (C53) cervical tumours. The data analysed included annual patient numbers and prevalence of care utilisation per 100 000 population furthermore annual health insurance costs calculated for disease and age groups. RESULTS: In 2018, NHIFA spent 1.276 billion HUF (4.7 million USD, 4.0 million EUR) on the treatment of patients with cervical cancer. The majority of patients and funding can be linked to malignant cervical cancer (97%). Acute inpatient care was the major cost driver: 763.9 million HUF (59.9% of the total health insurance expenditures) annually. The prevalence is 26 per 100 000 population based on acute inpatient care data. CONCLUSION: Acute inpatient care was the major cost driver. In Hungary, as a modernization of organized cervical screening, it is appropriate to introduce a new screening strategy with appropriate financial support, by exempting screening tests, associated additional diagnostic testing, and therapy from the performance volume limit. Orv Hetil. 2021; 162(Suppl 1): 22-29.

Annual epidemiological and health insurance disease burden of pertrochanteric fractures in Hungary / A pertrochanter törés okozta éves epidemiológiai és egészségbiztosítási betegségteher elemzése Magyarországon.

Összefoglaló. Bevezetés: A pertrochanter töréssel kapcsolatos szolgáltatások igénybevétele jelentos terhet jelent a társadalom és az egészségügyi rendszerek számára. Célkituzés: Elemzésünk célja volt a pertrochanter törés okozta éves epidemiológiai és egészségbiztosítási betegségteher meghatározása Magyarországon. Adatok és módszerek: A felhasznált adatok a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelo (NEAK) finanszírozási adatbázisából származnak 2018. évre vonatkozóan. A betegszámok alapján meghatároztuk a 100 000 lakosra jutó prevalenciát, az éves egészségbiztosítási kiadásokat korcsoportos és nemenkénti bontásban. Az elemzésbe az érintett egészségbiztosítási ellátások teljes körét bevontuk. A pertrochanter töréseket a Betegségek Nemzetközi Osztályozása (BNO, 10. revízió) szerinti S7210-es kóddal azonosítottuk. Eredmények: A legnagyobb országos betegszámot a járóbeteg-szakellátás esetében találtuk: 2845 férfi, 6312 no, együtt 9157 fo. Ezt követte az aktívfekvobeteg-szakellátás (2388 férfi és 5858 no, együtt 8246 fo). A valamennyi életkorra számított, 100 000 lakosra vetített prevalencia a férfiaknál 51,1 beteg, a noknél 114,7 beteg, együtt 84,3 beteg volt az aktívfekvobeteg-szakellátásban. A pertrochanter törés kezelésére 7,329 milliárd Ft-ot költöttek 2018-ban (27,12 millió USD, illetve 22,98 millió EUR). A kiadások 28,0%-a férfiaknál, 72,0%-a noknél jelent meg. Az egészségbiztosítási kiadások 90,7%-a az aktívfekvobeteg-szakellátásban jelentkezett. Az egy betegre jutó átlagos éves összesített egészségbiztosítási kiadás 858 710 Ft (3177 USD/2693 EUR) volt a férfiak és 901 047 Ft (3334 USD/2826 EUR) a nok esetében. Következtetés: A pertrochanter törés elofordulási gyakorisága 2,5-szer magasabb a nok esetében, mint a férfiaknál. Az aktívfekvobeteg-szakellátás igénybevétele bizonyult a legfobb költségtényezonek. Orv Hetil. 2021; 162(Suppl 1): 46-53. INTRODUCTION: Health services utilization related to pertrochanteric fractures represents a significant burden for the society and health care systems. OBJECTIVE: Our aim was to analyse the epidemiological and health insurance burden of pertrochanteric fractures in Hungary. DATA AND METHODS: Data were derived from the financial database of the National Health Insurance Fund Administration (NHIFA) of Hungary for the year 2018. The data analysed included annual patient numbers, prevalence per 100 000 population in acute inpatient care, health insurance costs calculated for age groups and sex for all types of care. Patients with pertrochanteric fracture were identified with the code S7210 of the International Classification of Diseases, 10th revision. RESULTS: We found a significant patient turnover in outpatient care: 2845 men, 6312 women, in total 9157 patients, followed by acute inpatient care (2388 men, 5858 women, together: 8246 patients). Based on patient numbers in acute inpatient care, the prevalence per 100 000 among men was 51.1, among women 114.7, together 84.3 patients. In 2018, NHIFA spent 7.329 billion HUF (27.12 million USD, 22.98 million EUR) on the treatment of pertrochanteric fractures. 28.0% of the costs was spent on the treatment of male, 72.0% on female patients. Reimbursement of acute inpatient care was the main cost driver (90.7% of the total expenditure). The average annual treatment cost per patient was 858 710 HUF (3177 USD/2693 EUR) for men and 901 047 HUF (3334 USD/2826 EUR) for women. CONCLUSION: The prevalence of pertrochanteric fracture was 2.5 times higher in women compared to men. Acute inpatient care was the major cost driver in the treatment of pertrochanteric fracture. Orv Hetil. 2021; 162(Suppl 1): 46-53.

The nationwide epidemiological and health insurance disease burden of knee and lower leg injuries in Hungary / A térd- és lábszársérülések okozta országos epidemiológiai és egészségbiztosítási betegségteher Magyarországon.

Összefoglaló. Bevezetés: A térd és a lábszár sérülései jelentos terhet jelentenek az egyén és a társadalom számára. Célkituzés: Elemzésünk célja volt a térd- és lábszársérülés okozta éves epidemiológiai és egészségbiztosítási betegségteher vizsgálata Magyarországon. Adatok és módszerek: Az elemzésben felhasznált adatok a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelo (NEAK) finanszírozási adatbázisából származnak, és a 2018. évet fedik le. Vizsgáltuk az éves egészségbiztosítási kiadásokat, azok megoszlását, az éves betegszámot, valamint a 100 000 lakosra vetített prevalenciát korcsoportok és nemek szerinti bontásban. A térd és a lábszár sérülései kórképeket a Betegségek Nemzetközi Osztályozása (BNO, 10. revízió) szerinti S80-S89-es kóddal azonosítottuk. Eredmények: A legköltségesebb ellátási forma az aktívfekvobeteg-szakellátás volt, amelynek országos betegszáma összesen 18 398 fo (9868 fo férfi, 8530 fo no) volt. Az aktívfekvobeteg-szakellátás betegforgalmi adatai alapján a 100 000 fore eso prevalencia a férfiaknál 211,2 fo, a noknél 167,0 fo, együtt 188,1 fo volt. A NEAK 8,808 milliárd Ft-ot költött 2018-ban a térd- és lábszársérülések kezelésére, ami 32,59 millió USD-nak, illetve 27,62 millió EUR-nak felelt meg. Az aktívfekvobeteg-szakellátás a teljes egészségbiztosítási kiadás 61,4%-ával volt a legmeghatározóbb költségelem. A kiadások 52,0%-a férfiaknál, míg 48,0%-a noknél jelent meg. A 49. életévig a férfiak, míg az 50. életév feletti korosztályban a nok sérüléseibol származó ellátások betegszámai és költségei a magasabbak. Következtetés: Az aktívfekvobeteg-szakellátás bizonyult a fo költségtényezonek. A betegség elofordulási gyakorisága 26%-kal volt magasabb a férfiak esetében, mint a noknél. Orv Hetil. 2021; 162(Suppl 1): 54-60. INTRODUCTION: Injuries to the knee and lower leg pose a great burden for the individual and society. OBJECTIVE: The aim of our study was to determine the annual epidemiological disease burden and the health insurance treatment cost of knee and lower leg injuries in Hungary. DATA AND METHODS: Data were derived from the financial database of the National Health Insurance Fund Administration (NHIFA) of Hungary for the year 2018. The data analysed included annual health insurance costs and their distribution and annual patient numbers and prevalence per 100 000 population calculated for age groups and sex. Patients with knee and lower leg injuries were identified with the following code of the International Classification of Diseases, 10th revision: S80-S89. RESULTS: The most expensive insurance treatment category was acute inpatient care, presenting 18 398 patients in total (9868 men, 8530 women). Based on patient numbers in acute inpatient care, the prevalence in 100 000 population among men was 211.2 patients, among women 167.0 patients, in total 188.1 patients. In 2018, NHIFA spent 8.808 billion HUF on the treatment of patients with knee and lower leg injuries (32.59 million USD, 27.62 million EUR). Acute inpatient care with 61.4% of the total health insurance expenditure was the main cost driver. 52.0% of the costs was spent on the treatment of male, while 48.0% on female patients. Until the age of 49, the number of patients and their costs were higher for men, while those over the age of 50 were higher for women. CONCLUSION: Acute inpatient care was the major cost driver. The prevalence of the disease was by 26% higher in men compared to women. Orv Hetil. 2021; 162(Suppl 1): 54-60.

Epidemiological disease burden and annual health insurance treatment cost of acute myocardial infarction in Hungary / A heveny szívinfarktus okozta országos epidemiológiai és egészségbiztosítási betegségteher Magyarországon.

Összefoglaló. Bevezetés: A szív- és érrendszeri betegségek a vezeto halálokok között szerepelnek világszerte, az összes halálozás egyharmadáért, míg az európai halálozások közel feléért felelosek. Célkituzés: Vizsgálatunk célja volt a heveny szívinfarktus okozta epidemiológiai és egészségbiztosítási betegségteher elemzése. Adatok és módszerek: Adataink a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelo (NEAK) finanszírozási adatbázisából származnak a 2018-as évre vonatkozóan. Meghatároztuk az éves betegszámokat és a legnagyobb kiadással rendelkezo ellátási forma, az aktívfekvobeteg-szakellátás tekintetében a 100 000 fore jutó prevalenciát, valamint az éves egészségbiztosítási kiadásokat korcsoportos és nemenkénti bontásban az egyes ellátási típusokra vonatkozóan. A heveny szívinfarktust a Betegségek Nemzetközi Osztályozásának 10. revíziója alapján az I21-es kódcsoporttal azonosítottuk. Eredmények: A NEAK heveny szívinfarktusra fordított kiadása összesen 16,728 milliárd Ft (61,902 millió USD; 52,463 millió EUR) volt 2018-ban. A teljes kiadás 95,8%-át az aktívfekvobeteg-szakellátás költségei (16,032 milliárd Ft; 59,321 millió USD; 50,276 millió EUR) képezték; ezen ellátási forma keretén belül összesen 16 361 fo (9742 férfi és 6619 no) került kórházi felvételre. A valamennyi életkorra számított, 100 000 lakosra vetített prevalencia 208,54 beteg volt a férfiak és 129,61 beteg a nok esetében az aktívfekvobeteg-szakellátásban. A nemenkénti eloszlást tekintve az aktívfekvobeteg-szakellátásban a férfiak abszolút száma - a 75 év felettiek kivételével - valamennyi vizsgált korcsoportban meghaladta a nokét. Következtetés: Az aktívfekvobeteg-szakellátás igénybevétele bizonyult a legfobb költségtényezonek. Orv Hetil. 2021; 162(Suppl 1): 6-13. INTRODUCTION: Cardiovascular diseases have been the leading causes of death worldwide accounting for one third of all-cause mortality, and nearly half of mortality in Europe. OBJECTIVE: The aim of our study was to determine the epidemiological disease burden of acute myocardial infarction. DATA AND METHODS: Data were derived from the financial database of the National Health Insurance Fund Administration (NHIFA) of Hungary for 2018. Data analysed included annual patient numbers, prevalence per 100 000 population in acute inpatient care, health insurance costs calculated for age groups and sex for all types of care. Patients with acute myocardial infarction were identified with the code: I21 of the International Classification of Diseases, 10th revision. RESULTS: In 2018, NHIFA spent 16.728 billion HUF on the treatment of acute myocardial infarction, 61.902 million USD, 52.463 million EUR. Acute inpatient care accounted for 95.8% of costs (16.032 billion HUF; 59.321 million USD; 50.276 million EUR) with 16 361 persons (9742 male; 6619 females) hospitalised. Based on patient numbers in acute in-patient care, prevalence per 100 000 among men was 208.54, among women 129.61 patients. In all age groups, except for patients aged >75 years, the number of males was higher than that of females. CONCLUSION: Acute inpatient care was the major cost driver in the treatment of acute myocardial infarction. Orv Hetil. 2021; 162(Suppl 1): 6-13.