ABSTRACT
Összefoglaló. Bevezetés: Korábbi vizsgálatunk szerint a kis dózisú komputertomográfiával évente végzett tüdorákszurés 50-74 éves dohányzók körében költséghatékony, és az 55-74 évesek körében költségmegtakarító. Célkituzés: Ennek a vizsgálatnak a célja a korábbi hosszú távú költséghatékonysági elemzés kiegészítése egy finanszírozó szempontú, rövid és középtávú költségvetési hatásvizsgálattal. Módszer: Egészség-gazdaságtani modellünk az 50-74 éves, naponta dohányzó lakosság tüdorákszurésének költségét hasonlítja össze a szervezett szurésben nem részesülo, naponta dohányzó lakosság költségével. Ehhez megvizsgáljuk a célpopuláció létszámának alakulását, az eredményes elérés és felfedezés valószínuségét, továbbá a szurés nyomán felmerülo terápiás költségeket és megtakarításokat. A szurés és a kivizsgálások után diagnosztizált betegek útját az érvényben lévo hazai ellátási protokollnak megfeleloen követjük. A kezelések eredményességét a HUNCHEST-felmérés adatai alapján, a kezelésekhez tartozó beavatkozások költségét közfinanszírozási adatok alapján számoljuk. Eredmények: A kis dózisú komputertomográfiával történo tüdorákszurés az érintett lakosság 10%-ának várható részvétele mellett a kezdeti évben mintegy 3,3 milliárd, az 5. évben 1,9 milliárd Ft éves többletkiadással jár. A 3. évig szuréssel felfedezett betegek terápiája többe kerül, mint a szurés nélkülieké, ugyanakkor a 4. és 5. évben a szurés nélküli csoportban a késobbi stádiumban felismert betegek kezelési költsége már meghaladja a szurt betegek terápiás költségét. A 3. évtol folyamatosan növekvo terápiás megtakarítás a teljes szurés költségét a 10. évre az 1. év kiadásának 20%-ára csökkenti. Következtetések: A kis dózisú komputertomográfiával történo tüdorákszurés bevezetése évi 2,6 milliárd Ft többletforrást igényelne, és folyamatos kiadáscsökkenés mellett hosszú távon akár nettó megtakarítást is eredményezhet a nem szervezett szuréshez képest. A kockázati csoportok pontosítása, például kiemelt földrajzi területeken végzett célzott szurés tovább javíthatja az eredményeket. Orv Hetil. 2021; 162(24): 952-959. INTRODUCTION: Our earlier analysis indicated that screening lung cancer patients with low-dose computed tomography amongst smokers between age of 50-74 and between age of 55-74 is cost-effective and cost-saving, respectively. OBJECTIVE: This study aims to extend the long-term cost-effectiveness analysis with short- and mid-term budget impact analysis. METHOD: The health economic model compares the cost of nationwide screening amongst smokers between 50-74 years to the current occasional screening policy. The analysis determines the size of the target population, recruitment rates and market uptake. Health care finance costs associated with the patient pathways are determined by national guidelines and clinical practice. Screening and treatment effectiveness are based on the HUNCHEST survey and international scientific literature, while the cost of health states and events are determined using national tariffs. RESULTS: Assuming 10% uptake of low-dose computed tomography screening for the target population will cost an additional 3.3 billion HUF and 1.9 billion HUF in the 1st and 5th years, respectively. Until the 3rd year, new patients' treatment costs exceed costs due to late discovery and delay in treatment. This pattern is changing from the 4th year on. Due to timely care savings by the 10th year in the screened population will reduce total costs to the 20% of the first year costs. CONCLUSIONS: Introduction of national screening for lung cancer patients with low-dose computed tomography is estimated to cost around additional 2.6 billion HUF/year and could end up in net savings in the long run. Identification of risk groups according to regional or other strata could increase the effectiveness and efficiency of the program. Orv Hetil. 2021; 162(24): 952-959.
