ABSTRACT
BACKGROUND: Despite the growing uptake of smart technologies in pediatric type 1 diabetes mellitus (T1DM) care, little is known about caregiving parents' skills to deal with electronic health information sources. OBJECTIVE: We aimed to assess the electronic health literacy of parents caring for children with T1DM and investigate its associations with disease management and children's outcomes. METHODS: A cross-sectional survey was performed involving 150 parent-child (8-14 years old with T1DM) dyads in a university pediatric diabetology center. Parents' electronic health literacy (eHealth Literacy Scale [eHEALS]), general health literacy (Chew questionnaire and Newest Vital Sign [NVS]), and attitudes toward T1DM care (Parental Self-Efficacy Scale for Diabetes Management [PSESDM] and Hypoglycemia Fear Survey [HFS]) were investigated. Children's treatment, HbA1c level, and quality of life (Pediatric Quality of Life Inventory Diabetes Module [PedsQL Diab] and EQ-5D-Y-3L) were assessed. Multiple linear regression analysis was performed to investigate the determining factors of 6-month average HbA1c. RESULTS: Of the 150 children, 38 (25.3%) used a pen, 55 (36.7%) used a pen plus a sensor, 6 (4.0%) used an insulin pump, and 51 (34.0%) used an insulin pump plus a sensor. Parents' average eHEALS score (mean 31.2, SD 4.9) differed significantly by educational level (P=.04) and the children's treatment (P=.005), being the highest in the pump + sensor subgroup. The eHEALS score showed significant Pearson correlations with the Chew score (r=-0.45; P<.001), NVS score (r=0.25; P=.002), and PSESDM score (r=0.35; P<.001) but not with the children's HbA1c (r=-0.143; P=.08), PedsQL Diab (r=-0.0002; P>.99), and EQ-5D-Y-3L outcomes (r=-0.13; P=.12). Regression analysis revealed significant associations of the child's HbA1c level with sex (ß=0.58; P=.008), treatment modality (pen + sensor: ß=-0.66; P=.03; pump + sensor: ß=-0.93; P=.007), and parents' self-efficacy (PSESDM; ß=-0.08; P=.001). CONCLUSIONS: Significantly higher parental electronic health literacy was found in T1DM children using a glucose sensor. The electronic health literacy level was associated with parents' diabetes management attitude but not with the child's glycemic control. Studies further investigating the role of parental electronic health literacy in T1DM children managed at different levels of care and the local context are encouraged.
ABSTRACT
Összefoglaló. Bevezetés: A COVID-19-pandémia kapcsán számos tanulmány vizsgálta a tünetek gyakoriságát és a járványterjedés jellemzoit gyermekkorban, kevés azonban az alapellátás adatait összefoglaló publikáció. Közleményünkben 12 házi gyermekorvosi praxis 545 SARS-CoV-2-fertozött betegének adatait elemeztük a 2. (n = 293) és a 3. (n = 252) járványhullámban. Célkituzés: A gyermekkori fertozések tünettanának és epidemiológiai jellemzoinek összehasonlítása korcsoportok és járványhullámok között. Módszer: Valamennyi alapellátó praxis egységes retrospektív adatgyujtést végzett ugyanazon paraméterek regisztrálásával. Eredmények: A 10 év alatti betegekben a láz, a nátha és a köhögés dominált (30-50%), míg a 10 év felettiekben magas arányban regisztráltunk általános tüneteket is (30-40% fejfájás, gyengeség, szaglászavar). A 2. hullámban a 11-18 évesek (68%), a 3. hullámban a 0-10 évesek (53%) voltak többségben. A 3. hullámban szignifikánsan emelkedett a légúti tünetek elofordulása, az általános tünetek gyakorisága jelentosen csökkent, és szignifikánsan nott a családon belüli expozíció aránya (36% vs. 58%) a 2. hullámmal összehasonlítva. A gyermekrol családtagra történo továbbterjedés 24% és 16% volt a két járványhullámban, és mértékét az életkor befolyásolta. Megbeszélés: A klinikai kép az életkorral és a feltételezett vírusvariánssal mutatott összefüggést: 10 év alatt a légúti tünetek domináltak, 10 év felett szignifikánsan több általános tünetet regisztráltunk a 0-10 évesekhez képest. A 3. járványhullámban az alfa-variáns terjedésével gyakoribbá váltak a légúti tünetek, az iskolabezárások következtében megváltozott az életkori megoszlás, és megemelkedett a családi expozíció okozta fertozések aránya. A fertozés továbbadása háztartáson belül mindkét hullámban alacsony maradt. Következtetés: A COVID-19 klinikai megjelenését és terjedési jellemzoit jelentosen befolyásolta az érintett gyermekpopuláció életkori összetétele, a cirkuláló vírusvariáns és az aktuális korlátozó intézkedések. Orv Hetil. 2021; 162(44): 1751-1760. INTRODUCTION: During the COVID-19 pandemic, a large number of publications examined the frequency of symptoms and the mode of transmission in childhood but only a few community-based studies have been published. In our paper, 545 pediatric COVID-19 patients' data were collected by 12 primary care pediatricians in the second (n = 293) and third (n = 252) waves of the pandemic. OBJECTIVE: To compare the frequency of symptoms and household transmission in different age groups and between the two waves. METHOD: Patients' data and disease characteristics were recorded retrospectively in the same manner by all participating pediatricians. RESULTS: In patients of <10 years of age, fever, rhinorrhea and cough were registered the most frequently (30-50%), in contrast to patients of >10 years, where high frequency of general symptoms was found (30-40% headache, weakness, anosmia). In the third wave, the ratio of the age group 11-18 years declined from 68% to 47%, the frequency of respiratory symptoms increased significantly, while the ratio of general symptoms decreased. Household exposition was more frequent in the third wave (36% vs. 58%), while the transmission rate from children to family members was 24% and 16%, respectively, and it varied with age. DISCUSSION: Clinical manifestation showed relation to age and virus variant: the older age associated with higher frequency of general symptoms and the spread of the alpha variant led to the predominance of respiratory symptoms over general complaints. Prolonged school closures affected the age distribution and increased the frequency of household exposition. Secondary household transmission remained low. CONCLUSION: Clinical and epidemiological characteristics of pediatric COVID-19 disease were highly influenced by age, dominant virus variant and mitigation measures. Orv Hetil. 2021; 162(44): 1751-1760.
