Burnout among social workers / A kiégés elofordulása szociális munkások körében.

Összefoglaló. Bevezetés: Napjaink egyik legszélesebb körben emlegetett jelensége a kiégés (burnout), mely a leggyakrabban a segíto szakmákban dolgozókat érinti. Célkituzés: Munkánk célja a kiégés jelenségének komplex vizsgálata szociális munkások körében. Módszerek: A demográfiai adatok felvétele mellett a kiégés vizsgálatához a Maslach Burnout Inventory (MBI) kérdoívet használtuk, a kognitív/viselkedésbeli hibákat, diszfunkcionális elvárásokat pedig a Diszfunkcionális Attitud Skála (DAS) segítségével térképeztük fel. A hangulatzavar kimutatásához a Beck Depresszió Kérdoív rövidített változatát alkalmaztuk, továbbá az Erofeszítés-Jutalom Egyensúlytalanság Kérdoív és a Társas Támogatás Kérdoív is kitöltésre került. Eredmények: Összesen 300 fo töltötte ki a kérdoívet: 106 férfi, 194 no. A munkavállalók döntoen a fiatal/középkorú korcsoporthoz tartoznak, a 26-45 év közöttiek aránya 52,2%. Az átlagos kiégési pontszám 53,9 (SD = 18,7) volt, melybol 105 fo (35,1%) alacsony, 182 fo közepes (60,6%) és 13 fo (4,3%) súlyos kiégéssel érintett. A multivariációs analízis során a noi nem (OR: 5,857), az életkor (OR: 4,126), a munkában eltöltött évek (OR: 2,721), a sokgyermekes család (OR: 2,861) és a társas támogatás hiánya (OR: 2,81) bizonyultak a kiégés független rizikótényezoinek (p<0,05 minden esetben). A depresszió és a kiégés (p<0,001), valamint a diszfunkcionális attitudök és a kiégés között pozitív kapcsolat igazolódott (korrelációs együttható = 0,316; p<0,001). Következtetés: Eredményeink alapján a szociális munkások jelentos része közepes fokú kiégésben, 5%-uk pedig súlyos fokú kiégésben szenved. A kiégésnek vannak befolyásolható (munkahelyi attitudök, társas támogatás) és nem befolyásolható (életkor, nem, család) tényezoi, melyeket az esetleges prevenciós, illetve intervenciós beavatkozások során figyelembe kell venni. Orv Hetil. 2020; 161(44): 1884-1890. INTRODUCTION: Burnout is increasingly prevalent mainly involving employees working in the social sphere. OBJECTIVE: The aim of our study was to examine the complexity of burnout among social workers. METHODS: Baseline demographic data were recorded. Burnout was assessed by the Maslach Burnout Inventory (MBI), and the intensities of dysfunctional attitudes were also studied. Depression was detected by the abbreviated version of the Beck Depression Questionnaire, furthermore social supports and effort-reward imbalance were also examined. RESULTS: Overall 300 employees participated in our study. Age group distribution was young/middle-aged access, the vast majority of the workers was between 25 and 45 years. The mean burnout scale was 53.9 (SD = 18.7), 105 workers had mild (35.1%), 182 moderate (60.6%) and 13 severe (4.3%) burnout. In a multivariate analysis, the female gender (OR: 5.857), the age (OR: 4.126), the years spent with working (OR: 2.721), the number of children (>3) (OR: 2.861) and the lack of social support (OR: 2.81) were independently associated with burnout (p<0.05 in all cases). There was a significant association among burnout, depression and dysfunctional attitudes. CONCLUSION: The vast majority of our social workers suffered from moderate and a small, but a significant proportion from severe burnout. Our work draws attention to the modifiable and unmodifiable risk factors of burnout in this population, which may help in the development of preventive strategies. Orv Hetil. 2020; 161(44): 1884-1890.

EMOST: Report about the application of low-frequency and intensity electromagnetic fields in disaster situation and commando training.

Recently, we published our results (Bókkon et al., 2011. Electromagn Biol Med.) regarding the effectiveness of the EMOST (Electro-Magnetic-Own-Signal-Treatment) method for the reduction of phantom limb pain under clinical circumstances. However, EMOST treatments not only significantly reduced phantom pain, but that most of the patients also reported about additional benefits such as improvement of their sleep and mood quality after treatments. Here we report some unusual applications of EMOST method under special situations. That is, we report about our effective EMOST treatments of humans under catastrophic conditions and commando training course. This article points out that it is reasonable to apply biophysical electromagnetic management under unique circumstances. We also report some preliminary experiments on 12 members of our BioLabor regarding the effectiveness of single EMOST treatment on some serum parameters and electrocardiogram.