Assessment of Psychopathology in Adolescents with Insulin-Dependent Diabetes (IDD) and the Impact on Treatment Management.

Assessing mental health in children and adolescents with insulin-dependent diabetes (IDD) is an issue that is underperformed in clinical practice and outpatient clinics. The evaluation of their thoughts, emotions and behaviors has an important role in understanding the interaction between the individual and the disease, the factors that can influence this interaction, as well as the effective methods of intervention. The aim of this study is to identify psychopathology in adolescents with diabetes and the impact on treatment management. A total of 54 adolescents with IDD and 52 adolescents without diabetes, aged 12-18 years, completed APS-SF (Adolescent Psychopathology Scale-Short Form) for the evaluation of psychopathology and adjustment problems. There were no significant differences between adolescents with diabetes and control group regarding psychopathology. Between adolescents with good treatment adherence (HbA1c < 7.6) and those with low treatment adherence (HbA1c > 7.6), significant differences were found. In addition, results showed higher scores in girls compared with boys with IDD with regard to anxiety (GAD), Major Depression (DEP), Post-Traumatic Stress Disorder (PTSD), Eating Disturbance (EAT), Suicide (SUI) and Interpersonal Problems (IPP). No significant differences were found regarding the duration of the disease. Strategies such as maladaptive coping, passivity, distorted conception of the self and the surrounding world and using the negative problem-solving strategies of non-involvement and abandonment had positive correlation with poor glycemic control (bad management of the disease). The study highlighted the importance of promoting mental health in insulin-dependent diabetes management.

The role of coping strategies, depression and anxiety in thyroid disease / A megküzdési stratégiák, a depresszió és a szorongás szerepe a pajzsmirigybetegségekben.

Összefoglaló. Bevezetés: A tudományos szakirodalomban számos kérdés fogalmazódik meg a pajzsmirigybetegségeket befolyásoló pszichológiai tényezokrol. Kevés tanulmány készült a pajzsmirigybetegségek és a megküzdési stratégiák kapcsolatáról. Célkituzés: Jelen tanulmányunk célja felmérni a megküzdési stratégiák, a depresszió és a szorongás szintjének változásait a pajzsmirigybetegek (hyperthyreosis és hypothyreosis) esetében a gyógyszeres kezelés (Thyrozol és Euthyrox) hatására. Módszer: A betegeket a szakorvos diagnózisa, illetve a TSH- és fT4-szint alapján hyperthyreosis- (n = 10) és hypothyreosis- (n = 21) csoportba soroltuk. Mindkét csoport tagjait az endokrinológiai kezelés elott és után pszichológiai felmérésnek vetettük alá. A felmérés során a megküzdési stratégiák felméréséhez a következo skálákat alkalmaztuk: Kognitív Érzelem Szabályozás Kérdoív (Cognitive Emotion Regulation Questionnaire - CERQ), Hobfoll-féle Megküzdési Stratégia Kérdoív (Strategic Approach to Coping Scale - SACS). A Beck Depresszió Kérdoívet (Beck Depression Inventory - BDI-II) alkalmaztuk a depresszió felmérésére, az Állapot- és Vonásszorongás Kérdoívet (State-Trait Anxiety Inventory, Form Y - STAI-Y) a szorongás szintjének felmérésére. Eredmények: A két csoport pszichológiai és laboreredményeit összehasonlítottuk a gyógyszeres kezelés elott és után. Mind a hyperthyreosisban, mind a hypothyreosisban szenvedo betegeknél magas volt a depresszió és a szorongás szintje. A hyperthyreosisban szenvedo betegeknél a depresszió magasabb. A gyógyszeres kezelés után a depresszió és a szorongás szintje csökkent mindkét csoportban, a megküzdési stratégiák többnyire változatlanok maradtak. Következtetések: Pajzsmirigybetegeknél a kognitív viselkedésbeli pszichoterápiás beavatkozás a gyógyszeres kezelés kiegészíto alternatívája lehet a szorongás és a depresszió szintjének csökkentése és a diszfunkcionális megküzdési stratégiák módosítása szempontjából. Orv Hetil. 2021; 162(7): 262-268. INTRODUCTION: There is a high interest in the scientific literature in psychological factors that influence the course of thyroid disease. There are a few studies on the link between thyroid disease and coping strategies. OBJECTIVE: In the present study, we aimed to evaluate the manifestation of depression, anxiety and coping strategies in people with thyroid disease and the impact of endocrinological medication on these psychologic items. METHOD: The patients were grouped into two groups, hyperthyroid (n = 10) and hypothyroid (n = 21), according to the diagnosis established by the attending physician, TSH and fT4 level. Patients with hyperthyroidism and hypothyroidism were evaluated before and after endocrinological treatment with the Cognitive Emotion Regulation Questionnaire (CERQ), Strategic Approach to Coping Scale (SACS) for the evaluation of coping strategies, Beck Depression Inventory (BDI-II) for assessing the level of depression, State-Trait Anxiety Inventory, Form Y (STAI-Y) for assessing anxiety. These two groups have been compared. RESULTS: The psychological and laboratory results of the two groups were compared before and after drug treatment. Both patients with hyperthyroidism and with hypothyroidism had high levels of depression and anxiety. In hyperthyroidism, depression is more severe. Following treatment with Thyrozol and Euthyrox, the level of depression and anxiety decreases in patients with hyper- and hypothyroidism; the coping strategies remained almost unchanged. CONCLUSION: Cognitive-behavioral psychotherapeutic intervention could be supplementary to drug treatment in terms of reducing anxiety, depression, and modifying dysfunctional coping strategies for patients with thyroid diseases. Orv Hetil. 2021; 162(7): 262-268.