Examining the mental health adversity among healthcare providers during the two waves of the COVID-19 pandemic: results from a cross-sectional, survey-based study.

OBJECTIVES: The current global health crisis of the COVID-19 pandemic has drastically affected the whole population, but healthcare workers are particularly exposed to high levels of physical and mental stress. This enormous burden requires both the continuous monitoring of their health conditions and research into various protective factors. DESIGN: Cross-sectional surveys. SETTING AND PARTICIPANTS: Self-administered questionnaires were constructed assessing COVID-19-related worries of health workers in Hungary. The surveys were conducted during two consecutive waves of the COVID-19 pandemic (N-first wave=376, N-second wave=406), between 17 July 2020 and 31 December 2020. PRIMARY AND SECONDARY OUTCOME MEASURES: COVID-19-related worry, well-being and distress levels of healthcare workers. We also tested whether psychological resilience mediates the association of worry with well-being and distress. Multiple linear regression analyses were performed. RESULTS: The results indicated that healthcare workers had high levels of worry and distress in both pandemic waves. When comparing the two waves, enhanced levels of worry (Wald's χ2=4.36, p=0.04) and distress (Wald's χ2=25.18, p<0.001), as well as compromised well-being (Wald's χ2=58.64, p<0.001), were found in the second wave. However, not all types of worries worsened to the same extent across the waves drawing attention to some specific COVID-19-sensitive concerns. Finally, the protective role of psychological resilience was shown by a mediator analysis suggesting the importance of increasing resilience as a key factor in maintaining the mental health of healthcare workers in the burden of the COVID-19 pandemic. CONCLUSIONS: Our results render the need for regular psychological surveillance in healthcare workers. REGISTRATION: Hungarian Scientific and Research Ethics Committee of the Medical Research Council (IV/5079-2/2020/EKU).

Shame mediates the relationship between stigma and quality of life among patients with coeliac disease. A 8 tételes Stigmatizáció Krónikus Betegségekben Kérdoív magyar adaptálása / A szégyen mediációs szerepe a stigma és az életminoség kapcsolatában coeliakiában szenvedo betegek körében. The Hungarian adaptation of the Stigma Scale for Chronic Illness-8

Összefoglaló. Bevezetés: A coeliakia és a kapcsolódó terhek befolyásolják az érintettek életminoségét. A krónikus betegségekkel járó stigmatizáció hozzájárul a fizikai tünetek és a lelki panaszok fokozódásához, valamint az egészségmagatartás csökkenéséhez. Mindez szükségessé teszi a krónikus megbetegedések kapcsán a stigmatizáció felismerését, felmérését és kezelését. Célkituzések: Fo célunk a 8 tételes Stigmatizáció Krónikus Betegségekben Kérdoív (SSCI-8) magyar adaptációja és pszichometriai vizsgálata volt coeliakiások körében. További célunk volt megvizsgálni a szégyen közvetíto szerepét a stigmatizáció és a jóllét között. Módszerek: A kutatás önbeszámolós, online kérdoíves, keresztmetszeti vizsgálatként zajlott (n = 85, átlagéletkor: 37,64, 91,8% no). Az SSCI-8 mellett felvételre kerültek a szégyenélményt, a coeliakiás életminoséget, a jóllétet méro kérdoívek. A kutatási célok tesztelése megerosíto faktorelemzéssel, korrelációs és mediációs elemzésekkel történt. Eredmények: Az SSCI-8 faktorelemzése során az egydimenziós modell megfelelo illeszkedést mutatott magas belso konzisztenciaértékek mellett. A mediációs modellek szerint a magasabb stigmatizáció a magasabb szégyenélményen keresztül járulhat hozzá a pszichés jóllét (coeliakiás életminoség, jóllét) csökkenéséhez. Megbeszélés: Az SSCI-8 rövid, átfogó kérdoívként megbízhatóan és érvényesen mérte a krónikus betegségben tapasztalt stigmatizációt a jelen coeliakiás mintán. Eredményeink alátámasztják, hogy a stigmatizáció és a szégyen fontos szerepet tölt be a jóllét csökkenésében. Következtetés: A nemzetközileg széles körben alkalmazott SSCI-8 adaptálására került sor, mely hazai kutatásokban és az egészségügyi ellátásban is hasznos méroeszköz lehet. Az eredmények rávilágítanak, hogy a stigmatizáció és a szégyenélmény további kutatása szükséges, különösen a hatékony pszichoszociális intervenciók kifejlesztését megcélozva. Hatékony pszichológiai segítség révén a szégyen és a stigmatizáltság mérséklésével javulhat a coeliakiával élok fizikai és lelki állapota, ami a gluténmentes diéta betartása révén hozzájárulhat a betegség okozta tünetek és szövodmények mérsékléséhez. Orv Hetil. 2021; 162(49): 1968-1976. INTRODUCTION: Coeliac disease can detrimentally affect well-being. Stigmatization related to a chronic disease can enhance physical and psychological symptoms and negatively influence health behaviour, hence, stigma in chronic diseases needs to be addressed. OBJECTIVES: Our main goal was to psychometrically evaluate the Hungarian adaptation of the Stigma Scale for Chronic Illness-8 (SSCI-8). Further aim was to examine the mediating role of shame on the relationship between stigmatization and well-being aspects among individuals with coeliac disease. METHODS: This cross-sectional study collected data using online questionnaires based on self-reports (n = 85, mean age: 37.64 years, 91.8% women). Instruments assessed levels of stigmatization, shame experience, quality of life in coeliac disease and well-being. Confirmatory factor, correlation and mediation analyses were used. RESULTS: Factor analysis showed adequate fit for a unidimensional model with high internal consistency. Mediation models showed that higher levels of stigmatization can contribute to decreased levels of quality of life in coeliac disease and well-being via increased levels of shame. DISCUSSION: The SSCI-8 is a short, valid, reliable instrument measuring stigmatization in the current sample of people with coeliac disease. The results highlight the role of stigma and shame in the decrease of well-being. CONCLUSION: The adapted version of the SSCI-8 can be a useful tool in Hungarian research and healthcare. The results suggest that stigmatization and shame need further attention to develop effective intervention which can reduce their effect and enhance adherence to gluten-free diet and improve physical and psychological well-being. Orv Hetil. 2021; 162(49): 1968-1976.